Haiku versek a tavaszról

Volt ősz és tél is.
Ma már a tavasz ébreszt,
virágzó meggyfám.

második tavasz
az ősz, illúzióim
mind átszínezi

szaggassa csak ősz
ruhátok - a tavasz majd
varr újat rátok

Derűs alkony száll,
a harmatos mezőkre,
elmúl a tavasz.

Frissen kaszált fű
illatát hozza felém
a reggeli szél.

virul a repce
sárgul az irigységtől
még a tavasz is

Tavasz fésüli
fűhaját, fején sárga
pitypangkoszorú.

Rigófüttyben jár
a tavasz, én se hordok
tovább bakancsot.

légy türelemmel
a tavasz kever zöldet
szürkeségedhez

Tavaszi ének,
tulipánok harsogják
tele a kertet.

bekönyökölt az
ablakpárkányomon a
szeleburdi nap :)

Májusi égen
csillagok fénye cikkan,
tavasz muzsikál...

az öreg tölgy már
fölvette poloskazöld
szép kardigánját

Lágyan simogat
a tavaszi délelőtt.
Kikelet-idő.

tavasz illata
átleng a kerítésen
szél visszafújja

fátyolként libben -
ahogy átsüt rajta a
nap - sok friss levél

mámoros tavasz
végre feléleszt mindent
halott lelkemet

Április kabát -
rügygombok, sziromdísz - de
széllel béleli

Libabőrös a
határ, de a nap mögül
tavasz kandikál. :)

Kipattanó rügy,
meggyfán méhek, a gólyák
is hazatérnek...

Tavaszt vár ember,
természet, szív, lélek is,
éltető esőt...

hegyek ölében
sűrű ködfátyol alatt
ébred a tavasz

arcodat tavasz
meddig takarja még a
tél szürke maszkja?

virágok közé
festenélek színesben
lelkünk ragyogna

ázott szirmokból
diszkrét illatszer úszik
a levegőben

Micsoda tavasz!
Most már a piros hóban
sem kételkedem... :)

kushadó rügyek
fogságából kitör a
tavaszi lárma

reszkető rügyek
fogságából kitör a
tavaszi pompa

Ággal billegő
sziromhölgyek rügyurak
- bolond-szél-polka

Itt volt a tél is
szívemre karcolt nyarat
mégis tavasz lett.

sötét világunk
minden évben fölvirul -
mert Te megváltod

Szél simogat szép
cseresznyebibét lebben
sziromkimonó

tavaszi sanzon
madárcsicsergős - reggel
kertterápia

Virágvasárnap
bevonultál szívembe
tavaszom lettél.

lelkem mélyére
ha belátnál, meglepő,
ott is tavasz van

Rózsa helyett, egy
kislány tulipánt rajzol.
Mert könnyebb vajon?