Haiku versek a tavaszról

rőt lombok között
már megcsillan a tavasz
szemed zöldjében

tavaszi vágyak
az avarköntös alatt
már ölelkeznek

Ím, gyöngyvirág kél
Fehér kehellyel, tavasz
Szomját oltani

Ma tavaszapó
Puttonyából kiönti
A festékeket

Holdra akasztom
Az éjt, így hallgatom a
Virágos tavaszt

Minden faág, ma
Oly kecses, fehér ruhás
Tavasz - leánytánc

magányos kémény
tetején üres fészek
új tavaszra vár

Nyílik a barka
Füzére megkezdi a
Tavaszi imát

zöld lombok alatt
friss szirmokon lépkedek
nem is volt tavasz

Színes festékkel
rajzol tavaszt a rétre
a langyos szellő.

Senyvedő zsályám
tavaszi friss záportól
új erőre kap.

bimbókban fakad
a kikelet reménye
szirmoknak csendje

Tavaszi zápor,
nyári jégeső, békák,
s őszi szél süvít...

Rezdül a szellő
Bújócskázik a tavasz
Táncol az árnyék

virágszirmokat
leheletfinoman bont
a tavaszi nap

zöldül a zsenge
bokorág, akácvirág
bontja illatát

mélyzöld lombtenger
kristálytiszta csendben ül
mozdulatlanság

Tárt ablak mögött
tavasz illata. Kívül
büdöske nyílik.

A fény vonója
Álmot játszik a tavasz
Dús szín húrjain

egy pillanat volt
fáradtan omlott össze
a gyenge tavasz

Diófa ágán
Napsugarakból készít
Fészket a tavasz.

Rőzseszagú kert
holdlepte nászában gyűjt
tavaszillatot.

a legcsinosabb
lány derekán a tavasz
időzik hosszan

Sziromszoknyában
dalol a tavaszi kert.
Csigaház nyílik.

mocorog a szél
aranyfésűvel bontja
zöld hajú tavaszt

Hajtsd a fejed a
lombok alá, válladra
fészkel a tavasz.

tavasz hárfáján
bohókás szellő játszik
új szimfóniát

A forgóajtó
Tükrében, ím eltűnik
A fényes tavasz

Zöld lepedőre
színes csipkevirággal
tavasz vet ágyat.

az anya-tavasz
méhében a születés
esélye pulzál

Tavaszfelhőre
szédelgő nap tetovál
pilleszárnyakat

Bóbiskoló fák
ágaira friss rügyet
rajzol a tavasz.

Télcsendnek vége
- patakdalra éled a
napfecskék tánca.

a fák közé bújt
esőnedves hajában
fészkel egy madár

Szellő fésüli
Földanya hajfürtjeit,
virágillat kél

mosolyát küldte
virágokra a tavasz
aranyát a nap