Haiku versek a titkokról

tobozba zárja
titkát az öreg fenyő
gyantapecséttel

Vágyaim nyílnak
titkos kertemben őrzöm
ne hervadjanak.

Küszködéseim
észrevétlenségükben
rejtve- magamban.

Bár kis titkokat
Ismernénk jobban a nagy
hazugságoknál.

Mindenki nevén
Szólítja a Napot, de
Ki ismeri meg?

ha tudnád hátad
mögött milyen szépeket
gondolok rólad

hét lakat alatt
őrzött titkok nincsenek -
mindenki fecseg

Minden titkomat
kimondtam neked. Végre
felszabadultam!

A versben titok
dereng, picinyke, bűvös.
isteni lábnyom.

fül némasága -
se könny se szó csak néha
elpirul kicsit

Résnyire nyitott
Ajtón a féltett titkok
Kiszivárognak.

Macskaléptű éj
előtted csillagárnyak
meg nem tudhatók.

Mit mesélhetnék?
Nem forog az eszem. Így
őrzöm titkaim.

kinek titka van
ne kürtölje világgá -
elvész a varázs

Megmártom magam
emlékeink tavában
fiatalodom.

titoktakarók
fellebben(t)ése gyakran
új titkot teremt

A siker titka,
Hogy értékeljük mások
Nézőpontját is.

Szemedbe nézek.
Ősi titok fénye ég,
kék íriszedben.

Titkos világok
rejtőznek a szívedben.
Megfejthetetlen.

azon a nyelven
beszélt hozzám amit csak
álmomban értek

édes vagy titkom
mert senki nem tud rólad
magamnak hagylak

rivaldafényben
összeszólalkoznak a
kulisszatitkok

elég közel vagy,
válogass féltve őrzött
titkaim között

nyelvemre tapadt
fűszál - hemperegtünk - zöld
volt a térdem is

Jelt adott a szél?
(Bólintott és hullott a
sárguló levél.)

tobozba rejti
titkát az öreg fenyő,
pecsét gyantából

A titoktartás -
Alkoholban oldódó -
Szilárd vegyület.

többen tudják a
titkomat - de a közöny
rejti legjobban

Ha nem akarod,
Hogy kitudódjon bármi,
Inkább meg se tedd!

A költők csalnak
egy kicsit, hogy a rímek
pont kijöjjenek.

a kimondható
lényegtelen - próbáld a
kimondhatatlant

Rég nem várlak már,
ki tudja miért hallom
kulcsod a zárban?

Kiterítelek,
fényéveid térképén
tavaszpont leszek.

egy kivételes
személyiség az ki más
titkát megőrzi

csak úgy szeretem...
még a grimaszai is
kedvemre valók

Nem titok, amit
Már hárman tudnak. Sokszor
Az sem, mit ketten.