Haiku versek a vágyakozásról

Sok sérülése
van az embereknek, mit
vágyak okoztak...

mindketten tudjuk:
egyszer elemészt, mégis
játszunk a tűzzel

Gerinced ívén
araszol csókom... Sóhaj
érinti bőröd...

csordultig telít
minden kis csepp belőled -
mégis szomjazok

sziklás hegycsúcsok-
mélyből feltörő álmok
magasra nyúlnak

vállam a párnán
mint habkönnyű kísértés -
ajkadon sóhaj

Egy percre legyél
mindenem s varázsold át
vágyam emlékké...

Tengerzöld írisz,
apró óceán... Fénye
itt csillog bennem...

Szemeid szépét
csenem el naponta... Így
lettem tolvajod...

Ha már tudom, hogy
mit akarok, szinte már
meg is érkezett.

Apró halál a
gyönyör. Engedd, hogy fájjon,
hogy elvérezzen.

Lesem az utcát,
felbukkan-e most talán
kabátja színe?

Csak véletlenül
értem hozzád. Holnap ez
már tudatos lesz.

Ha én válladra
repülök, te elviszel
néha magaddal?

lelkem habkönnyű
testem a földhöz béklyóz
- szárnyakra vágyom

Falatka kenyér
voltál, mikor éheztem,
most is azt enném.

Káoszra vágyom,
majd találni egy békés
kiutat feléd.

Nem tudom, ki vagy.
De a lelked hozzám ért,
és most már vágylak.

Öleld át fagyott
Szívemet, érezni még
Egyszer meleget

Összetört álmok
Sodor a képzeletem...
Jó újra látni!

Vágyhullámokat
Ébreszt testemen kezed
Folyton felkavarsz

folyton az időt
hajtogatnánk tágasra,
vagy tenyérnyire

Tűzre szenet rak
a nyári este, későn
alszik ki a vágy.

gondolatban már
ajkad vonalától is
messzebbre mentem

szeretem mikor
minden apró részletem
szemedbe merül

úgy összegyűrném
arcod a párnámon, hogy
végre kisimulj

A túlzott vágyak
indukálják a hiány
illúzióját.

Vers szómagjai
Szétszórva, szeretetet
Teremjenek csak

Még a kövek is
dorombolnak, ha lépted
simít rajtuk neszt.

Nincs más vágyam, mint
a reggeli remény, és
az esti béke.

amikor elment
hozzám bújva búcsúzott
nagyon hiányzik

Semmire sem kell
vágynom, mert mindörökké
teljesség vagyok.

Vágyom a szépet.
Ha lelkem a helyén van,
mindig megkapom.

Létezik talán
Tiszta, béke szökőár
Pusztítás nélkül

van, hogy sehogy sem
hallgat el közelünkben
egy sosem volt szó

ó! te rég látott
remény és vágy nem bújok
el hogy megtalálj