Haiku versek a különböző világnézetekről

Míg kondásra kan
ijeszt rá; ha túl bölcs vagy,
úgy: KANT ijeszt rád!

Derűm deres lett,
s borult világom. Varjú
ül, csonka ágon.

világ közepe?
ez a kis százszorszép itt
a lábam előtt

Őrizni kéne,
az idő ráncaival
őszült világot.

Nevess mikor tudsz.
Mindig felsőfokon sírj.
Csak úgy éri meg.

a világé már
nem tetszett, hát alkottam
egy saját rendszert

Vén fatörzs vagyok,
mit tudok a világról,
súgták a lombok.

vándor-szárnyakat
az idő koptat egyre
komfortosabbá

ha tehetnéd egy
elillanó világban
lehorgonyoznál

Minden kapcsolat
Kert, melyet ápolni kell,
Hogy rendben legyen.

Szellemi vakság
folytán bolygónk s életünk
lesz világtalan.

Idegen világ
rabjaként szédelgünk, mint
légy az ablakon.

mindannyiunkban
- kikötnek, útra kelnek -
lelkünk óceán

Egyszerű vagyok,
mint egy szeg, ha kezedben
van a kalapács.

A világ bennünk
változik. S nem tudjuk: csak
az ég közelít.

Sosem csalódás,
bármi történjék veled,
csak tapasztalat.

Milyen sok ablak
nyílik lelkeden, pedig
csak huszonegy gramm.

Műkörömnek is
pont annyi értelme lesz
mint a jóságnak.

Annyi szenvedély
Van létünkben, amennyit
Épp beleviszünk.

fázok rossz lenni
minden ember meztelen
Isten szemében

világa harcát
vívó ejti csúf karcát
világunk arcán

testem kalit - bent
lelkem, mint alázatos
sírig hű szeráf

Isten által szőtt
vékony aranyfonál köt
össze bennünket

Bolond világban
Bolondnak lenni, bizony
Normális dolog.

Embert társáról.
Az írót pennájáról,
ismerheted fel!

Ide születtem,
Eldöntötte az élet.
Nincs más választás!

édes vagy titkom
mert senki nem tud rólad
magamnak hagylak

Múltból tanulni,
Mában élni, a jövőt
Építeni kell!

félelmeink rab
madarait mindig mi
magunk etetjük

Létünk rövid, ha
Szeretünk, és túl hosszú,
Ha gyűlölködünk.

Káosz a Világ,
csak hited simítja azt
harmóniává.

Nem is a pora,
sem szürkesége, csak a
végtelensége...

Ha abból állna
a világ, amit látunk,
egyszerű volna.

Szabad lennék de
szoros fakkokba raknak,
s fájnak a cimkék.

Az élet nem más
lépések sorozata:
jó-rossz vegyesen.

Liszt és víz, kovász.
Etessed, belőle lesz
a legszebb fohász.