Virágokról szóló haiku versek

A temetőkben
jól gondozott sírokról:
virágillat száll...

Ha szereted a
virágot: mező legyél,
ne üvegváza.

Színpompás őszi
ruháját felvette már
a hortenzia.

Szirmai közé
zárja apró álmait
egy kicsiny virág.

Fehér rózsámon
barna pöttyök mesélnek
az elmúlásról.

Jó szóval öntözd
lelkem, és meglásd virág
nyílik belőle.

Virágot nézve
döbbensz rá, hogy az élet
mily tökéletes.

Az öreg fa még
egy utolsó sóhajjal
virágot lehel.

minden kinyílott
virágban egy parányi
kis mennyország van

Vénülök, már a
kardvirág fodrok után
is megfordulok.

Szerelemvirág
égszínkék tölcsérei
súgják a neved.

Hőségtől tikkadt
virágszirom ruhája
majdnem földig ér.

Bíborszín eget
festőmályva ecsetje
árnyal sötétre.

Szegfűfodrokból
árad az élet édes
vörös illata.

bársonyos sárga
vadvirág szirmon pihen
egy csöpp melegség

Fehér cickafark
világítja meg az út
szélét esténként.

Kert virágai
hűen tükrözik vissza
a kertész lelkét.

A lehullt virág
sajnos nem pillangó, hogy
visszarepüljön.

tündér illatú
hársvirág aranysárga
tőled a világ

Virágaimnál
csak a gondolataim
szomjaznak jobban.

Sárga virágok
ragyognak, versenyeznek
a fényes nappal.

Kis kertem fölé
színes napernyőket tart
a hortenzia.

Sodró vízébe
hullott virágszirmokkal
vágtat a folyó.

A legnehezebb
körülmények szülik a
legszebb virágot.

Nap ragyogását
harmatos virágszirmok
tükrözik vissza.

Úgy érzem magam,
mint piros pipacsok közt
lila mákvirág.

Nehéz nap után
levendulaillattól
édes az este.

Naplementében
parázsló pipacsmező
messzire látszik.

Két virág nem küzd
egymással, egyszerűen
csak virágoznak.

A virág tudja
mikor kell kinyílnia
naptár nélkül is.

Egy virágrügyből
előbukkanó szépség
válasz mindenre.

Lapuló leány,
Lefedve levelekkel s
Liliomokkal.

szirmot bontott a
magnólia, a földön
holt sziromcsodák...

huncut tincsekbe
rezgőfű gyöngyét fonja
fürge ujjakkal

Aprócska szépség...
Fűbucka mellett huncut
százszorszép kacag...

végigjárt úton
elgurult könnyeiből
gyöngyvirág nyílik