Virágokról szóló haiku versek

szirmot bontott a
magnólia, a földön
holt sziromcsodák...

huncut tincsekbe
rezgőfű gyöngyét fonja
fürge ujjakkal

Aprócska szépség...
Fűbucka mellett huncut
százszorszép kacag...

végigjárt úton
elgurult könnyeiből
gyöngyvirág nyílik

virágillatban
fürdőző hajnali csend
üde reggelt hoz

fehér kelyhedben
ragyogó igazgyöngyök
dalt csilingelnek

Öreg faágra
virágot rajzol a fény
emlékezetből.

ínség idején
eltengődünk együtt a
szóvirágokon

Nyári emléket
Hófödte virágágyás
Ringat tavaszig.

öreg szilvafa
törzse szúette, odvas
mégis virágzik

útszéli virág
néz a semmibe magját
cipőmre ejti

Tavaszi virág
társával ölelkezik
lepkét álmodik.

Nemes dália
feketébe hajlik már.
Létét siratja.

Bőséges harmat
derül szikkadt virágon,
hajnal didereg.

Katicabogár
csillogó pettyeitől
ámul egy virág...

kis barnuló folt
ernyedő virágszirmon
- csak ennyi vagyok

virágszirmokban
pihen az illat, színét
a fény festi meg

bársonyvirágnak
sárga irigység adott
"büdöske" nevet

könyvlapok közé
préselt virág álmodja
a rét illatát

vadul rojtozott
tulipán fehérsége
cserfel a széllel

Fudzsiszan előtt
hó-szirmokkal hull térdre
minden szilvafa

szirom-szoknyája
hervad illat-fátylában
meghal a virág

A benned nyíló
virág illatát érzem
ölelésünkben.

kék nefelejcsből
jeleket hagyott a csend
rám hullt szószirmok

vad virágos nyár
főnix szárnyú szirmain
tüzes szerelem

levendula ág
lila nyári vallomás
selyem pántlikás

cseppnyi gyom-mese
selyemfű virág gyöngye
egy csupor mézben

Rózsalevélre
ül az esti szerenád:
tücsök hegedül.

bolyhos levélke
pihe - puha bársonya
ezüst nyuszifül

lábakon sem áll
mégis sarkantyúban jár
színes szarkaláb

liliom kelyhek
púdert hintő bibéin
mennyei illat

Földre borult a
fehér liliom, kelyhét
sár szennyezte be.

Lila hajnalka
futja be a korhadó
deszkakerítést.

Mezei csendben
virágszoknyát bont a szél:
egy nyúl megriad.

Méhek döngenek,
hárfaként zümmög a hárs,
aranyszín a lomb.

hársvirág illat
mama emlékét őrzi
mesélő esték