Haiku versek a víztükörről

Szél napfény-fátyla
ellebeg a tó felett;
(cs)illanó idő.

Sima víz felszínt
a fény foncsora teszi
tükör képűvé.

Selymes víz tükre,
hol egyszerre csillan meg
magasság s mélység.

szemed tiszta tó
tükrös felszíne - lelked
fényes ablaka

kék égen hullám
felhőn fodrok úsznak át
tükrözött világ

pár centis tükör
ám egy Dóm is belefér
csoda pocsolya

Tenyérnyi tócsa,
és mégis elfér benne
egy templomtorony.

Hullámkarikák
tágulnak, kicsi kavics
süllyed a mélybe.

A vízbe dobott
kavics össze karcolta
tükörképemet.

ez mind csak látszat
benne a magasság is
mélységnek látszhat

Elsüllyedt hajó
feketére festi a
víz hullámait.

kiszáradt tavam
medrét nézem - elnyelte
a tükörképem

Ha a víz nyugodt,
tökéletesen adja
vissza a képet.

Befagyott tócsán
színeitől megfosztva
fa tükröződik.

csepp csobban, s reményt
ringat rútul - tópartra
vetett sóhajok -

Török kút itat
vén fák alatt szomjazó,
bársonyos tavat.

Ezüst tükrében
Patak fon napsugárból
Víg tündértáncot.

Víz tükrén táncol
ezernyi csillag fénye,
álmodik a tó.

Tenyérnyi tócsa
tükréből visszaköszön
a lemenő nap.

lehullt esőcsepp
karikát rajzol éppen
Nam Cheon ujja

csillagok fényét
a víztükör ringatja
úszó lámpások

íját feszíti
a nyári hold ezüstje
vizek tükrében

Ezüst víztükrön
Nyáresti szellő ringat
Lótuszszirmokat.

Legjobb a görbe
a tükörbe, rajta rúzs
olvadásában.

Susogó nádas,
éjt őriz méltósággal:
taván hold ragyog.

szeretni tanít
minden tengerben játszó
kék felhőfodor

öreg tó tükre
fürdeti a nap fényét
nyári szárazság

Tócsák víztükre
Rigófüttyös dallamra
Kék eget ringat.

Ezüst csillagok
tó tükrében csodálják
pislogó fényük.

Lombokon átszórt,
víztükrön szétpattanó
sugárszilánkok.

Tó éjtükrében
mosakodó csillagok
újraszépülnek.

Mély gémeskútban
Csillagok tükörképén
Visszhangzik a csend.

Csöndes víztükör
fölött a csillagos ég
tavaszt álmodik.

Holtágak jegén
telihold táncol, s mulat
fagyos hajnalig.

tó tükrén csillan
telihold ezüst fénye
habok fecsegnek

Befagyott tócsák
felszínén magam látom
tükröm lett a tél.