Új versek

legszebb szavakkal
mesés köntösöd alá
oson a vágyam

Sötétségben is
lampionakat enged
útjukra szívem

belélegezzük
egymás csöndjét mielőtt
megszökne tőlünk

nem az határoz
meg ahonnan jöttél ha-
nem ahová mész

Szerényen bújik
terített asztalon, a
zsírral kent kenyér.

nem várhatom el,
hogy keressenek engem,
ha nem hiányzom.

Mellkason szorít
az Élet, összegörnyedt
túlélő vagyok.

Gyanút is áraszt
egy liliom test gazdag,
de vén uraknak!

Kínjában vonyít,
elárvult kutyakölyök
Holdtól kér társat

gyönyörű szempár
pislog a paplan alól
krokodilkönnyek

Ha a világ rossz,
Légy inkább jó te magad.
Megtérül, hidd el!

Filmeken minden
koldusnak, csavargónak
szép a fogsora.

Nem akad tenyér
lelkem gyűrődéseit
szétsimogatni.

szemérmes szellő
cirógatja fürtjeid
észre sem veszed

Az idő sem old
meg mindent, az csupán csak
emberi ötlet.

Az ajtót, ami
már sehova se vezet,
zárd be! Légy erős!

Néha szétesel,
mert ember vagy - de fontos,
hogy kezdd el újra!

Keresztet vethet
mindenki a lelátón,
egészségünkre!

látni, hallani
óriási ajándék
észre sem veszed

dunsztosüvegbe
csak gyümölcsöt tégy, szíved
jobb ha rám bízod

morzsákból gyúrom
össze a megváltásom
könnyes kenyerét

A legkisebbik
boldogság is nagyobb kincs,
mint véka arany.

arról hogy szeret
nem győz meg az egyszerű
mondatszerkezet

Gondolod tiéd
minden öröm, mert érzed,
hogy most boldog vagy.

ölelésednek
egyre több köze van a
fojtogatáshoz

A tavasz derűt,
színt és megújulást lop
a szívekbe is.

csupán annyi a
világ amennyit te el-
fogadsz belőle

aki gyűlölni
megtanult az tudja mit
jelent szeretni

jövődbe lesni
veszélyes élményt nyújtó
indokolt titok

a mély csend alatt
láthatatlanul érik
a kínzó magány

A bíbor folyó
elapad, s helyén poros
emlékhely marad.

mert keresztutam
vállalom vállon viszem
sorsom s táltosom

Sok út lévén, a
Becsület, - becsületes
Utat választja

A humor Svájcból
disszidált, s szabadságát
nálunk vívta ki!

Pesti nép között
szocializálódva
világhírű lett!

Hogyha valaki
nem érti könnyeidet,
szavad se fogja.