Új versek

Pedig mehetne
végleg CSÁD-ba, a Pi-ti
Pitli TRAVEL-lal!

Két kis buborék
A vízben épp összeért,
S most együtt kering.

paraván mögött
természet új dizájnja
egy állólámpa

tavaszt lélegző
reggel tele friss színnel
virágzó fákkal

Megöregedett
tegnapok között minden
holnap fiatal.

hajnalhasadás -
fénykard szeli át az éj
sötét bársonyát

tegnap este még
vágyaim leste - mára
másé lett teste

félreértettem...
azt mondtad jövőnk ködös,
nem azt hogy közös

jóleső emlék
szamuráj szívében él
egy gésa csókja

Szorul torkom és
féltve becsomagolom
poros emléked.

Leszáll az este,
lassan elülő zajban
beléd halkulok.

Letört faágra
ráült a bánat, mellé
verebek szállnak.

eljár az idő
mit hittem én ostoba
eljár máshova

Rózsa fűzéred
öt kis gyöngyszeme anyám-
még takaródon

Rímektől üdült
fel slendrián Adrián
a szép Adrián.

csend ül a tájon
arany szimfónia szól
napfény húrokon

ha semmi másért, -
irigylem Istent minden
csöpp kis virágért

vétkei miatt
összebarátkozott a
bűntudatával

Kőben, virágban
sivatag rózsáiban
maradj meg nekem.

Akinek hite
Van, sokkal szabadabb, mint
Aki hitetlen.

Sebzett lelkeden
Szavaim sebtapaszok
S gyógyulok én is

mint egy híd, melyen
menetel a hadsereg:
belédremegek

szirmaim szórtam
amint elröppent rólam
- pillangóhatás -

Leszek tavaszod
zivatar után fényben
daloló madár

sötétség az éj
fátylán aranycérnával
csillagot hímez

Az esti fények
könnyű szimfóniája,
habos meggyszirmok.

Gazdátlan macskák
dorombolnak, nem restek
hízelegni sem.

könnyű vagyok most
tollpihe angyali mint
a Mozart zene

gyöngyként gurultak
tova legértékesebb
Pillanataink

Jóllakott madár
kedves csivitelése
vidámságot hoz.

Csipkés terítő,
rajta hamutál, füstben
csüggedt ráncos arc.

határok nélkül
a határtalanság is
értelmét veszti

megépítettem
a hidat, de addigra
folyód kiapadt

Pihenj meg nálam
mint sivatagi rózsa
kelyhében a nap.

Szomorúfűznek
ágai vízbe lógnak,
iszik vagy sirat...

mikor hallasz meg
Isten... kulcsolt kezem közt
kicsúszik minden