Egyszerűen: Vagy mégse?

@Egyszerűen: :)
További szép napot kívánva üdvözöllek.

@Solus: Tiszteletben tartom a véleményedet, és az értékelésed számomra olyan lámpás, mi a pontosság felé kell, hogy tereljen.
Nem magáról a művészetről írtam, talán ennyit kiegészítésül a véleményedhez, melynek alátámasztására olyan sorokat hoztál, melyeket magam is ismerek, és szeretek! Köszönöm szépen, hogy újra értékelésre méltónak gondoltad a pár sort, mit itt hagytam!

@Radványi Tibor: Ha így találod, annak csak örülök! Köszönöm szépen az értékelésedet! :)

@Anna Kövecses: Elnézést, hogy nagy buzgalmamban a mobilomról írtam köszönetet, és kissé hibásra sikeredett! :)

@Anna Kövecses: Ōszintėn köszönöm a v, élemėnyed, Anna! Tudom, ez a gondolstom is támadható, de teljes igazság nimcs...
Legyen a hétvéged pihentető! :)

3*

@Egyszerűen: @Radványi Tibor: @Anna Kövecses: @engs:
A művészetben a "való"ság a lényeg, nem a hihetőség!

A valóság legapróbb, leglényegtelenebbnek tűnő eleme is lehet a művészet tárgya, hiszen a művészetben a "való"ság (akár a legkissebb dolgokban is megnyilvánuló, alapvető igazságok) visszatükrözése a lényeg!
A hihetőség viszont nem lényeges kritériuma a művészetnek!
Szerintem. :)

Devecseri Gábor: Minden, ami van

Minden, ami van, versre méltó
és ami nincs, az is.
Az esti szélben fodrozódó kék tó,
a lányok ajka is,
a köd, a kés, az alma is,
a dombok halma is;
s mi meg sem álmodottként száll az éjben,
mind úgy eseng, hogy édes dalba térjen,
ha belehalna is!
A föld beszéde zúg az árban,
ez szól a dalban is.
Szivünk egy kis szivet visel magában,
mely hű, ha ő hamis,
vigyáz a fényre alva is,
zenél hallgatva is,
csak őt sebzi meg a szerelmes ének;
minden, ami van, fáj a szív szivének
és ami nincs, az is.

Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról - http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm#47

Teljesen egyetértek! Jó lett!

Végül is igazad van! Tetszett a versikéd, szeretettel gratulálok hozzá! Legyen szép (maradék) hétvégéd! (:

@engs: No comment. :)

:-)