Mint kinőtt ruhát,
úgy vetném le magamról
múltam terheit.
Beküldés időpontja: 2018. február 6. 22:51
Komment írásához regisztrálj vagy lépj be!
@Z. Konkoly Juci: Az egyetlen, aki a boldogságom útjában áll, én magam vagyok. :-)
Mi akadályoz benne, Gabikám?
A kinőtt ruhák
még gazdára találnak.
A kopottak nem.
De jó is lenne!
Törölt komment
©A vers utánközléséhez vagy átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.
Szerintem sokan vagyunk így... Amikor nehezebb időszakon megyek keresztül, mindig belegondolok, hogy ezektől a terhektől erősebb lettem és csiszolgatták a jellememet... Így már jóval könnyebb elfigadni őket! Remek haikudhoz szeretettel gratulálok, drága Gabi! Legyen kellemes estéd! Szívből ölellek! (: