Szomorúfűz
Patakmenti fák
Ködbe mártott sóhaja
Mederbe hajlik.
Beküldés időpontja: 2018. október 17. 20:09
Komment írásához regisztrálj vagy lépj be!
Nagyon szép minden sora. Ne hagyd abba a 3sorosak írását. Mindig jönnek új gondolatok. Én úgy vagyok ezzel hogy ha már egy embernek tetszett, akkor már nem
írtam hiába. Attila
@Sati: Nem haragszom, sőt, nagyon szeretem az őszinteséget, de ezt már tudod, tudjátok is sokan, kedves Sati! Igen, egyetértek a gondolatoddal, egy kicsit elveszettnek is érzem a pluszt a haikuimból, ezért is töprengek egyre jobban a 3sorosok írásának abbahagyásán. Ennek ellenére Tőletek olvasni még mindig remek élmény és szerintem az is marad! Legyen szép, ihletben gazdag hosszú hétvégéd! (:
@Szakályné Nagy Irén: Örülök, hogy tetszett, drága Irén! Legyen szép, ihletben gazdag hosszú hétvégéd! Ölellek! (:
Van, ami nincs meg ebben a versedben... A rutin él benne, nem a szív, de ezt te is tudod, kedves Anna.
A hegy mindig magasnak látszik a síkság peremén.
Remélem, nem haragszol őszinte soraimért...
Szép lett!
@Dienes Tibor: Köszönöm szépen, hogy olvastál és nagyon örülök, hogy tetszett is, kedves Tibor! Legyen békés, ihletben gazdag napod! (:
Gyönyörűséges!!!
@Tóth Albert: Megtisztelő, hogy így gondolod, kedves Albert! Hálás vagyok, hogy ezúttal is meglátogattál! Legyen szép, ihletben gazdag napod! (:
@Lívia Schmidt: Az ősz és a jobb idő elmúltával a kedvünk is egy kicsit szürkébb lesz olykor... Nagyon örülök, hogy tetszett ez a kis vers, drága Lívi! Legyen gyönyörű, ihletben gazdag napod! Én is ölellek! (:
Nagyon szép!
Csodás kép... szomorú-szép... szeretettel olvastalak, drága Anna! Ölelésem!
©A vers utánközléséhez vagy átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.
@Attoosz (2): Igen, ezzel én is így vagyok, de ugyanakkor azt is gondolom, hogy van, amikor kell egy hosszabb-rövidebb szünet, és ennek már rég itt lenne az ideje, már csak a fejlődés és a lelki feltöltődés miatt is... Mindenesetre köszönöm a biztató szavaidat, kedves Attila! Legyen békés estéd! (: