Ősz lombja suttog
elmúlást. De úgy érzem,
nem ő, én múlok...
Beküldés időpontja: 2019. szeptember 22. 21:53
Komment írásához regisztrálj vagy lépj be!
Szerintem az ősszel és a téllel együtt minden évben meghalunk mi is egy kicsit, de aztán tavasszal újra kivirágzik a lelkünk és ez a lényeg... Örömmel olvastalak, szeretettel gratulálok és kellemesen békés, verseket gyümölcsöző délutánt kívánok, drága Éva! Ölellek! (:
@Zinett: Köszönöm!
Törölt komment
@Radványi Tibor: Köszönöm szépen, kedves Tibor!
Megérintő számomra ez a vers, tetszett is!
©A vers utánközléséhez vagy átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.
@Anna Kövecses: Kedves Anna! Szeretettel köszönöm szívet melengető, pozitív soraidat! Csodás napot kívánok neked! Ölelésem küldöm! 😊😘