Kedvelem ezt az Ervin féle hangulatmegragadást. Megragadás ... nos, talán inkább egy határozottan határozottabb, de egyben illedelmes megérintés lehet ez a Te esetedben.
Itt valamiért a kötőjelet kicsit indokolatlannak érzem, hiszen a három sor annyira beszédes önmagában, és nagyon érzékeny, bár én felvállaltnak is érzem mindenképpen, különlegesebb felvállalásoknak, az ilyen hangú haikuidat.
Szerintem még egy ezüstpici tincsnyit illendőbbé válhatna Általad, ha a kötőjelet is ezennel maximális csendre, ideiglenes távozásra bírnánk.
Olykor érzek egy pici keménységet is, talán a határozatlan névelő teheti, aztán a másik pillanatban már nem találom, lehet, tévedtem ... nem könnyű, nos, nem könnyű ... írni sem róla ... sem itt, gondolom, Ott sem.
Kedvelem ezt az Ervinhangot, és ezt az Ervinmutatást.
Köszönöm szépen!

Patus Ervin 2020. május 24. 21:30

@Sár Anna: Köszönöm hozzászólásodat!

Patus Ervin 2020. május 24. 21:29

@Tamás Orosz Andrea: Köszönöm hozzászólásodat!

Patus Ervin 2020. május 24. 21:26

@Natalie Danaisz: Igen... Köszönöm kommentedet!

Natalie Danaisz 2020. május 24. 20:14

megrázó és nagyon mély. nehéz megszólalni ez után a vers után.

Tamás Orosz Andrea 2020. május 24. 11:04

Ez fáj!

Törölt komment

Patus Ervin 2020. május 24. 00:25

@Gaffer: Köszönöm, kedves Gaffer! Örülök, hogy megérintett.

Gaffer 2020. május 23. 22:25

Jaj, ez de szomorúan szép...