Fent óg-móg az ég,
Majd gyors szél dúl... lé ráz fel.
Por föld... jól ázz el!
Hős kín - a nagy fal,
Nép könny írt rá csúf dics fényt.
Még ma is őrt áll.
Nincs csend most itt bent.
Szív szűk kast üt... dong és fáj.
Sors ver, bús nap teng.
Rút nap sok kínt ad.
Sós könny bajt nem old, csak tett.
Hős kar kell itt most!
Gát nyíl, víz rést vájt.
Bús lomb leng, nagy fa még áll.
Rév itt nincs, csak sár.
Ár dúl, víz vészt hoz.
Bősz szél zúg; kárt tesz, jajt sír.
Táj, nép, vad... küzd most!