Toplista

Reccsenő faág
hangja arasznyit tép az
erdő csendjéből.

ahogy merészség
bátorsággá válik úgy
hit bizalommá

Ha babakocsit
látsz tolni, nem evidens
még a szeretet.

lassan lélegző
csendszirmú virágot rejt
benned egy erdő

Léphetsz te hátra,
de az idő előre
fog úgy is menni.

eső csepp koppan
ritmust ver az ablakon
csendben hallgatom

jeleket hagyok
olyan helyeken ahol
el fogsz tévedni

testhajlat-íved
ösvényén követem fény-
árnyék határát

az alma édes
zamata őszi ének
színes dallama

Kétféle ember
van: aki ír, és aki
nem olvassa el.

Igaz hogy nem túl
kreatív, de csendes és
gyorsan dolgozik!

Betakartalak,
majd te lehúztad rólam
szeretetemet.

Mogyoróbokrom
szélfútta ágain most
csíz egyensúlyoz...

Te vagy a rózsám
tövised szúr, de bársony
szirmod enyhet ad.

levél csipkék közt
szemérmesen bujkálnak
meleg hajnalok

bármit megteszek
amit ember megtehet
érted és veled

üvegkancsóban
ragyogó szomorúság
három szál nárcisz

őszpalettáról
illanó hajnalpárát
fest a Teremtő

aranyősz csókol
hamvas szilvaszemeket
beleremegek

Alkonyba veszett
a láthatóság. Érzem
a csillagokat.

cinkenaptárban
emberszerető hetek
maghullató ősz

Pipa füstjében
érlelődik, írói
tartós gondolat.

Szabad bölcsesség,
hogy a költő poroló
s a nyelv egy szőnyeg.

tenyerébe pök,
megfogja magyal nyelét
vas ásójának

Itt hagytad örök
mosolyodat, simogat
hangod melege...

a park kis vörös
bohóca kergén szökken
libben a fákon

másnak plüssmaci
nekem kopott faló volt
kedvenc játékom

Tovatűnő lét.
Sejtelmes árnyak között
érkezik az ősz.

méz sárga levél
rum barna levélre hull
őszi szerelem

felőle kel szép
Napom - és felé nyugszik
- Kedvesreforgó

Az éhség tágabb
Fantáziát rajzol, mint
A jóllakottság

idő pillérjén
semmi sem áll stabilan
csak a változás.

mély hallgatásunk
közben kibontakozik
a csend ereje

Vakon szeretlek,
de attól még érzem, ha
másnak öltözöl.

Időgép kattog,
s varrja össze szétszakadt
évek szálait.

napsütésben az
árnyékot ostobaság
volna tagadni