Gyöngyfény haiku versei

gyöngyös pókháló
óriáskerék szárnyak
körtánca repít

fodros hómezők
ég és föld közt lebegő
légi tünemény

Arany libbenés
pampafűbuga szárnyal,
Alkony-fényár ring...

Magányos padra
fáradt-rőt fényfátylat ejt
a megbékélés

fényhomály csend hív
s hajnal ködsivatagján
végtelenbe lépsz...

jéghártya csillám
vízparti fatörzs árnyán -
csillagszórós ék

Jégtüskés ágak -
Tél szögesdrótja mögött
fagy-világba zár...

őszi szél vonít,
rozsdává gyűrt hajdan-zöld -
tépett, sodort lét

Alkony avaron
árny a fénnyel birkózik
s lassan ráterül...

Padlás sarkain
rejtett királyi jég-ék -
Kristály pókháló

Ínyenc zúzmara
őszi kertet kandíroz -
télre csemege

Kémény-síp hadak,
szurkos, füstgomoly égalj -
Otthontalan táj

Gomba kacsint át
óvó avar lőrésén -
őszi rejtőzés

Avar bölcsőben
foltos, ráncos levél-kéz
csiperkét ölel

Elillant már rég
könnyűléptű perc, óra,
Gyermeki léttel.

Dús keblű vízcsepp
elidőzve, mélán csüng...
Cseresznye duzzad

Néma víztükrön
folyékony arany lepel -
Alkony köntöse

Rózsa-pír púder
havas hegyorom felhőn -
tó tükre rezzen...

Föld peremén túl
lángokba bukó sikoly -
vérfátyla foszlik...

Hűvös csepp gördül
pipacs lehajtott nyakán...
Pihe borzongás

Alkony tüzében
földbe szúrt véres dárdák -
Nyírfák glédája

Izzó skarlát hév
árad, perzsel, feléget...
Alkonyat vére.

gyászát burkolja
lila fodros bársonyba,
liliom bánat

Kipeg-kopog, reccs!
Mohó énekes rigó
csigát töröget...

Az éj harmadja
hűs páraköpenyt terít
szomjazó rétre

megrettent rigó
szeme riadtan kémlel,
falatját óvja.

bíbor álmosság
nyújtózik hajnal tavon,
zizeg, súg a nád.

levéltelen fa
zizzenéstelen parton,
egymagam vagyok

izzó Nap heve
tintafolt felhőt perzsel,
alkony fénycsata

dércsipkés rojtok
dideregnek levélen,
tavasz végletek

habcsókos légben
édes vágyakozás hajt,
gép repít feléd

szeme, mint égbolt
mielőtt villám sújt le -
felkavar, sodor...

Ha leszáll az est
mezőn illat-útjelző,
Alkony lámpása.

bíbor alkony láng
madárhad sötét árnyán,
utolsó zsinat

rőt taft stólája
esőgyönggyel kivarrva,
éj-bálba készül

erőt apasztó
szívet szaggató moraj -
hűlt csend kongása