Halászné Magyar Márta haiku versei

Télből nyárba lép,
oda-vissza újabban-
tréfás április.

Igyekszem nem csak
jelen szépét meglátni.
Lesem majdanit.

Rosszindulat, jaj,
beköltözött ide is.
Kilakoltatnám.

Sziromhoz tapad,
széllel száll, hajnali fény-
lelkem sóhaja

Megölte béke
galambját a háború.
Kell, hogy éledjen!

Hajnali harmat
tavaszi fűszálakon:
ragyogó könnyem

Bűnösök mossák
kezeiket. Imára
kéne kulcsolni.

Szívem sziromba
bugyolálva tervezi
feléledését

Hideg még az éj,
forró kályha sem fűt fel.
Teszek a tűzre

Viseltes kabát
mit tavasz felölt idén.
Van újra remény?

Semmi ágáról
nézek le a világra
békére várva