Kriszta
a változásra
nyíló ajtónak belül
van csak kilincse
Kriszta
Öleld át hosszan
gyermek önmagad, és hagyd,
hogy megbocsásson.
Kriszta
Borhoz még korán,
kávéhoz már késő van?
Jöhet a csoki!
Kriszta
Tudd, mit érez a
másik, ne feltételezd.
Beszélgessetek.
Kriszta
- Mind értitek, mi
a paradigmaváltás?
- Én a paráig...
Kriszta
Fegyvergyártók a
békéért, gyógyszergyártók
az egészségért...
Kriszta
- Milyen lesz az év?
- Virágos. - Miből hiszed?
- Mert most ültetem.
Kriszta
"Míg élsz, magas vagy.
Miután meghalsz, hosszú."
- egy (bölcs) sírásó
Kriszta
A podcast nem más,
mint a ronda vloggerek
menedékhelye.
Kriszta
Ablak résében
szűköl a szél. "Őszül a
Nyár..." - súgja a Tél.
Kriszta
A kőkorszaknak
sem azért lett vége, mert
elfogyott a kő.
Kriszta
nem az erődet
jelzi, ha mellbe vágod
a gyengébbeket
Kriszta
Kétszer adtad el
magad nekem. Először
és utoljára.
Kriszta
nincs kaktusz, mire
annyi tövis nőtt, hogy ne
férne rá virág
Kriszta
a kellemetlen
igazság hajlamos a
tréfálkodásra
Kriszta
Mondjuk szobor vagy.
Mennyi megértést vársz el
a galamboktól?
Kriszta
hol nem tehetem,
mit akarok, akarom,
mit megtehetek
Kriszta
a szenilitás
diszkréten ér utol, nem
fogsz tudni róla
Kriszta
boldogságot nem
kapsz pénzért - de segít, hogy
jobb helyen hajszold
Kriszta
a "Lehetőség"
című könyvben a "Most" az
első fejezet
Kriszta
ne félj, ha lassan
haladsz, de ijesszen meg,
ha egy helyben állsz
Kriszta
simogatásod
kemikáliamentes
ránctalanító
Kriszta
Tapasztalatot
ott szerzel, ahol szükség
lett volna rá. (LOL)
Kriszta
tormában élő
féreg gondolja csak: nincs
édesebb gyökér
Kriszta
pár év és heg nő
a sebre hol elváltunk
(húsz perc már letelt)
Kriszta
alaposabban
is borotválkozhatnál
szőrös a lelked
Kriszta
odvaknak ajkán
aszott szíveknek huhog
altatót az ősz
Kriszta
KRESZ könyvemet a
"behajtani tilos"-nál
szamárfüleztem
Kriszta
nincs fent lent nélkül
angyal és ördög kacag
együtt hintázunk
Kriszta
hogy bántottalak
szőnyeg alá seperném
de már elvitted
Kriszta
addig jógázok
míg nem lesznek bennem a
rosszak jó gázok
Kriszta
bakancslistája
üres sorait járja
mezítláb a Bölcs
Kriszta
elkélne néhány
az Időt gyorshajtásért
büntető rendőr
Kriszta
közönyöd szőttes
firhangként szemedre lóg
el kéne húznom
Kriszta
senki nem képes
úgy sajnálni engem, mint
én önmagamat
Kriszta
sokáig mondtad
mire megértettem: már
nincs mit mondanod