Melly79
Bőrödbe bújok,
míg ajtódat nyitom, hogy
elérjem szíved.
Melly79
akácvirágon
apró méh buzgósága
felveri a port
Melly79
Nappal álmodom
- éj ölel helyetted, hogy
átaludjalak.
Melly79
Egymásra néztünk.
Az idő túlnőtt rajtuk.
Egy pont lett az ég.
Melly79
Sakkozzunk - mondtad,
s nem hitted patthelyzet lesz
a játszma vége.
Melly79
Csak szemem figyeld,
szívem túl bonyolult, ott
fagy és hőség dúl.
Melly79
Egy korty emlékkel
homlokom ráncba húzod,
szívemet görcsbe.
Melly79
Elvetted tőlem,
és benned életre kélt
esztelenségem.
Melly79
Piciny világod,
volt emlékeken törpül
- nem férek bele.
Melly79
Éjcsillagoktól
gyűjtöm ragyogásaim
- neked készülök.
Melly79
Nyílt lap, zárt lélek,
ha önmagadba fordulsz,
kifordítalak.
Melly79
Reggel nyújtózik,
különös fogságban tart
csíkos pizsamám.
Melly79
Rángat a szívem,
esőt zúdít rám az ég
- mély csendek zúgnak.
Melly79
Lét viharában
esőcseppet nem tudok
- felhőt számolok.
Melly79
(h)ideghegy mögül
kilépek az ég alá
- felhőket gyűjtök
Melly79
Legbelül kívül
vagy a körömön. Lépj be
- jelszavam tudod.
Melly79
Meghiúsult vágy,
száz papírgalacsinban
költő vívódik.
Melly79
Nem vettem észre
mikor kerültek közénk
záróvonalak.
Melly79
implicit színek
ősz belső udvarába(n)
napsugár rekedt
Melly79
Láthatatlan híd
köt össze - oszlopai
mi magunk vagyunk.
Melly79
Tó tükrén az éj
hulló levelet ringat
- késő üzenet.
Melly79
Élete sok(k) volt,
vén koldus kezében bor.
Szemében semmi.
Melly79
Házfalon kis gyík,
esőverte flaszteren
eltévedt bogár.
Melly79
Virrasztó éjjel
létet cenzúrázva dönt
kit ér a reggel.
Melly79
Elmélyül az éj,
erdőcsendek ringnak fák
levéltenyerén.
Melly79
Látom önmagunk.
Ugyanazon vizeken,
két külön csónak.
Melly79
Ne gyere vissza.
- tudom azért tennéd, mert
nincs hova menned.
Melly79
Nincs idő, hol ne
lennénk - s én meglellek míg
keresem magam.
Melly79
Szívemből a tél
némafilmmel görget le
neked hóesést.
Melly79
Kihúzott mellkas.
Kocsmapult. Csend. Agyhalál.
Meredek élet.
Melly79
Lelkem telihold.
Te otthonra lelsz benne.
Szemedben hajnal.
Melly79
Sorvad az idő,
kalász-sárga nyár bőre
csontjára feszül.
Melly79
Nap szeme jeges,
szelíd múlásfényén fáj
előre a tél.
Melly79
Fehér fal a csend
- esőverte flaszteren
eltévedt bogár.