Megszülettem, hogy
teljes életet éljek,
Közben haldoklom.
2018. május 31.
Beküldés időpontja: 2018. június 25. 17:10
Komment írásához regisztrálj vagy lépj be!
@Istevean:
Nem számítottam ekkora filozófikus futtatására az eszmének. Kimondottan jól esett. Folyamatosan keressük az élet értelmét, és amikor úgy gondoljuk: "megvan! " , akkor kis időre lehallkítjuk a Lelkünket, hogy az orgazmus intermezzója után újabb lendületet adhassunk a keresésnek. Mert bármennyire is szabadnak gondoljuk a lelki érzékenységünket, a szellemi kondíciónk viszonyító rendszere behatárolja ezt a fene nagy szabadságot, a test cselekvőképessége meg folyamatosan változik - hála az entrópiának, meg az időnek. Korfüggőek vagyunk, korszellemfüggőek vagyunk... Ezért sokkal kényelmesebb elfogadni, hogy a Halál csak egy átjáró a Formából a Tartalomba, mint beleőrülni a kilátástalanságba. Ezért van az, hogy csupán a hallgató/olvasó/kereső kimeríthető, a téma nem...
Köszönöm, ha végig olvastál...
@Layosh: Köszönöm!
NAPI AGYALÁS 231. Az élet nullával kezdődik
és nullával végződik. Ésszel tudható, hogy mindkét állapot létezik, mégsem kerülhet senki egyik állapot tudatába sem tapasztalati úton. A kezdet véletlen találkozása két sejtnek. Szinte soha nem a legéletrevalóbb sejtek találnak egymásra, ezért nincs abszolút tökéletes létezés. A végső nullázás elkerülhetetlen és ritkán fájdalommentes. Az élet nem más, mint a halálba vezető út, amelynek hossza nem tudható. Ám a minőségéért felelősség terheli az úton haladót, mert nem mindegy, milyen történetet hagy örökül.
Az élet amúgyis életveszélyes. Vagy ezt nem mondták a szemináriumon? :-)))
@Szakályné Nagy Irén: Köszönöm szépen!
Elgondolkodtató gondolat! Nekem tetszik!
©A vers utánközléséhez vagy átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.
@Layosh: Megtisztelsz a gondolataiddal. Köszönöm.