Pipacsok közt csak
alig virít magvas, míg
művészet szál se.
A nézettségi
mutató sohasem az
igényre leng ki.
Nem gondolkodik,
inkább tapogatódzó
közepest ad rá.
Csak nézünk bután,
mint egy orangután a
majomparádén.
Vajúdó író
ír veje tejben-vajban...
vaj van a fején.
Vajon a vajon
csúsztak el, vagy vajon a
vajnak ír vején?
Bölcselő többször
díjaz tájverselőt, mint
az filozófust.
Hexameterben
üzent Dakt Ilusnak hogy
szép verslába van.
Míg kondásra kan
ijeszt rá; ha túl bölcs vagy,
úgy: KANT ijeszt rád!
Egy férfi-faló,
s egy nő-faló násza még
szálka szemében!
Kirántott hús lesz
a szekrényben, s ott pirul,
mi már nem virul.
Sütés közben nincs
kecmec: nap is süt, habcsók
felhőt fúj a szél.
Süt a nap, kinyílt
a virág... Pegazusom
Parnasszusra hág.
Összekacsint a
langyos szellő a Holddal.
Az ész lepetéz.
Egy gyenge költő
hogy tudná megítélni
melyik vers gyenge?
Ifjú hévvel még:
benyúl... javakat: lenyúl...
majd konyul, s kinyúl.
Ötletet munkál,
szavakhoz ragot izzít,
hajlít, üt, s passzít.
Bolháknak elhint
fizetésemelést, hogy
ne ugráljanak!
Élve jogával,
beperelte Andersent
a rút kiskacsa.
Ne üljön többet
drága s idétlen bidén -
váltson még idén!
Arany ha élne,
átkapcsolna Kossuthról
a Petőfire.
Díszpinty páros. Pénz
fog dáridózni majd az
ostobasággal!
Túlélni kiért,
miért? - káosszá vedlett
az elfajult lét!
A tél is nyilván
elhúz a francba, minek
szajkózni ezt feszt?!
Két jó film között
tíz szovjet filmdráma volt
a büntetésünk!
Igaz hogy nem túl
kreatív, de csendes és
gyorsan dolgozik.
A dzsembori jó,
s Bori néninek hála:
dzsem a reggeli.