Szalai László
Rád találtam és
a bennem élő csend most
naphosszat dalol!
Szalai László
Hajnalt rikolt egy
kakas, s fényét keresi
a kopott napnak.
Szalai László
Örökkön várod
a pillanatot, mely épp
most száll el végleg.
Szalai László
Zord reggeleken
mosolyban fürdet óvó
szemed sugara...
Szalai László
Hova tűnt múlt nyár
kacaja? Néma hinta
leng üres téren...
Szalai László
Nyikorgó hinta
játszik a széllel. Kacér
sikolya röppen.
Szalai László
Értékem több, mint
az első pillantásod
által formált kép.
Szalai László
Szavaim sötét
kútba hullt kövek neked.
Nem értjük egymást.
Szalai László
Elmentél. Csend van.
Csak hiányod ketyeg még
régi óraként...
Szalai László
Törtem magamnak
egy szilánkot a napból.
Kezem perzseli.
Szalai László
Halk szóval messzebb
érhet hangod, mint hegyek
közt a mennydörgés.
Szalai László
Zsebre vágtam a
napot, s borongós kedvem
melegíti most.