Varga István haiku versei

A fejsze súlya
alatt, beszédessé lesz
a néma fatest.

Tánc közben csókot
adtam arcodra, akkor
hajnalpír bomlott.

Hiába váltasz
nevet, a lelkedet nem
tudod cserélni.

Erdő és a csend,
ők kéz a kézben járnak,
szél dalol nekik.

Vitorlát bontott
az éjszakai álmom,
de szélcsend támadt.

Még a keserű
is édes, ha keményen
dolgoztál érte.

Gyertyaláng éket
vág sötétedő szobán,
pislog a lángja.

Fülembe súgtad
különös álmodat, így
vártad a csodát.

Sorsomat nem egy
csillag határozza meg,
enyém a világ.

A szó csak egy kő,
vízbe dobva hullámot
gerjeszt, majd elvész.

Költő nem vitáz,
leírja gondolatát,
azt boncoljátok.

Valamihez ért
mindenki, ezt kellene
csak megtalálni.

Csilingelt csengő,
majd kigyúltak a fények,
Kezed kerestem.

Minden ellopott
dolgot vissza tudsz adni,
csak az időt nem.

Ha sokat akarsz
mondani, legjobb az ha
szádat nem nyitod.

Tűleveleken
csillog a dér, sok ezer
gyertyának fénye.

Ha haloványan
is pislákol a fény, még
mindig van remény.

A sorsod hadúr,
harcba sose szállj vele,
köss békességet.

Mi az a rejtély,
hogy a holnap miként jön
el újra nekem.

Én fénnyel kelek,
csillagokkal álmodok,
takaróm te légy.

Templom csendjében
meghajol az alázat,
mondj el egy imát.

Üdvözült Anyám,
temették eső szitált,
majd csillaggá lett.

Kicsi patak oly
szégyenlős, kövek közé
rejti mosolyát.

Dér telepedik
csupasz ágakra, télnek
fehér virága.

Észre sem veszed,
hogy az őszt taposod, nyák
lomb talpad alatt.

Szinekben beszél
az ősz, üzen a télnek,
fehér paplant kér.

Igaz szavakkal
kövezd ki magad előtt
leendő utad.

Mama - kísért még
lángosodnak emléke,
láttam kemencét.

Színesedik a
táj, cifra leveleket
kerget a szellő.

Léphetsz te hátra,
de az idő előre
fog úgy is menni.

Rakhatsz súlyt óra
mutatóra az megáll,
idő tovább megy.

Pipa füstjében
érlelődik, írói
tartós gondolat.

A ködtakaró
nem borít fátylat a múlt
bánatára sem.

Szemem dörzsölöm,
mégsem leltem aranyat,
korán kelőként.

Sáros úton úgy
nem tudsz menni, hogy sáros
ne legyen cipőd.

Mit nyújtok neked,
ákombákom életet,
lettem - távozok.