Mészárosné Gárdosi Gabriella haiku versei

Lustán cammog az
idő... Kint puha hó hull,
bent hófehér csend.

Vak remény szárnyal
mennyi bátor szárnycsapás
Mindig van tovább

Gombold ki lelked -
és adj egy darab csodát
Alvó szívemnek

meztelenül e
pillanat szemérmesen
az ölembe ült

Lángnyelvű pipacs
felhők közt madár libben
Tavasz a télben

A csend egészen
halkan kopogott, pedig
Téged vártalak

Karácsony éjjel
hófehér bársonypalást
legyen lelkeden

magány csöndjében
egy zöld poloska ébred
koppan a falon

varázslón izzik
jáspisfényű telihold
nyakéken ékkő

erdők fáitól
semmit sem kérdezek, ők
mégis felelnek

tél szemében a
tavasz kacér leányzó
szerelmes kamasz

kis ház ablakán
varázslatos bokréta
jégvirágokból

Szeretni jöttem,
ha mégis bántanálak...
Bocsáss meg, kérlek!

teával várlak
dermedt fagyban tűz pattog
hársfaillat száll

fénylő harmatcsepp
gyantás tűleveleken
angyalkönny álom

Az élet nem más
lépések sorozata:
jó-rossz vegyesen.

különös regény
az élet, mert nem tudni
mikor ér véget

kívül tágasabb,
de belül a mélység és
magasság rokon

sok kicsi vörös
fáklya bevilágítja
dombok lágy ölét

Isten szemében
meztelen minden ember
Fázok rossz lenni

piros berkenyék
kis pöttyöket hímeznek
köd ruhájára

Innék bánatod
kelyhéből... Hogy tudhassam,
mi mennyire fáj!

SZÓ megmondhatja,
hogy KI VAGY, mégis annál
TE sokkal több vagy!

megállt az idő -
az időben állok én
halkan köd szitál

Mit tudsz magadról?
Mindent és Semmit. MindEgy.
Az Isten Szeret.

Az ősz ajkára,
egy fürt szőlő mézédes
nedűt csepegtet.

Október vígan
kóstolgat, beleharap
egy-egy almába.

folyó sodrában
Perszephoné búcsúzik
dervis táncot lejt

Álmaidban, ha
zuhansz, s valaki elkap
Angyal keze volt.

villámod fénye
tűzparipaként vágtat
szemem tükrében

Rúzsfoltját a nap
rajtafelejtette egy
hulló levélen ...

ki csendesen él
jobban meghallja, mikor
az Isten beszél

Kik laknak ott a
nap mögött? Ott, csakis a
legszebb angyalok.

Fázik az erdő.
Vén faágak vacognak
levélhulláskor.

Minden Most-ban zeng,
pezseg, vibrál az Élet
Válj eggyé vele!

Vége a nyárnak.
Sárga virág, nem veszel
róla tudomást?