Sok rabvallató
haikujuk elérte
célját - köszönjük!
- Könnyű annak, ki
Mozart estre jár. Lennél
egyszer Pa-dö-dőn!
Hűségpontokért
kapsz Pennyben plüss győzikét
s plüss viszkis rablót.
Stanglija sokkal
ropogósabb, mint itt sok
száraz haiku.
Gáz volt s szivárgás
Őszödön, gázszerelő
még sehol nem volt!
Bugris huligán
könyvtárba nem jár, ott még
tiszták a szavak.
Elég volt neki
Horger úr, pedig az egy
művelt tanár volt.
Tavaszi szellő
jelentett fel zaklató
fűzfaköltőket.
Pipacsok közt csak
alig virít magvas, míg
művészet szál se.
Sütés közben nincs
kecmec: nap is süt, habcsók
felhőt fúj a szél.
Süt a nap, kinyílt
a virág... Pegazusom
Parnasszusra hág.
Összekacsint a
langyos szellő a Holddal.
Az ész lepetéz.
Igaz hogy nem túl
kreatív, de csendes és
gyorsan dolgozik.
Volt verspályázat
régen a gyárakban is...
Párttitkár bírált.
Ízlésficamot
gyógyítok. Torkán nyomnám
le verseimet!
Közhely giccsszószban.
Nyomokban bölcsességet
is tartalmaznak.
Kevesellte mit
párja elé tálalt, - sok
pénzért kitálalt!
Langyos haiku
sok közhellyel locsolva
szégyentől pirul.
Csapos besegít.
Minden hexameternél
húz egy strigulát.
Rendelőjében
mulatós nóták adják
a csengőhangot.
Túró készül ott
a népnek, csöpp tejfölhöz
sok halandzsa kell!
Talán egyszer a
csend lecseng: csend lesz, s lelkem
többé nem eseng!
Ha a minimum
benned a maximum, úgy
te vagy abszurdum!
Én minőséget
adtam neked, de te csak
saját magadat!