Imre János
egy pillanatra
megállt velünk az idő -
aztán tovább telt
Imre János
kietlen tájon
bolyong velem tétlenül
a létminimum
Imre János
a legrövidebb
távolság két pont közt: egy
egyenes mondat
Imre János
kicsit elhagyom
most magam - majd kereslek
amint megvagyok
Imre János
a siker sokba
kerül, pláne ha végül
nem is sikerül
Imre János
az összes szösz te
lennél belül, ha szívem
kifordítanám
Imre János
én a szívemre
hallgatok, mióta az
eszemet tudom
Imre János
egyszeriség és
halandóság: az élet
két baja s bája
Imre János
küzdött a tett, míg
bírt, majd hősi halált halt -
győzött a közöny
Imre János
értetlenségek
tengerén hánykolódó
mondanivaló
Imre János
közösnek tűnhet,
de önös az érdek, mit
a hatalom vágy
Imre János
túl mély a kétely
medre, egyre csak lejjebb
süllyedek benne
Imre János
nyúlj bele szívem
legmélyébe és húzd ki
magadat onnan
Imre János
megfosztasz minden
széptől is, ha óvni fogsz
még a széltől is
Imre János
annyira kerülj
csak közel hozzám, hogy ne
fájjon távolod
Imre János
utat tör majd a
tehetség - az akarat
pedig falakat
Imre János
kezét nyújtja a
boldogság: belerántom
a bánatomba
Imre János
vallásod bezárt
kalitka s hited benne
daloló díszpinty
Imre János
mint régi "te meg
én": ringatózunk meddő
múltunk lágy ölén
Imre János
meséltem rólad
múltkor a jövőmnek: majd
szeretne látni
Imre János
árnyékod mindig
a tied lesz, de a fényt
csak kölcsön kapod
Imre János
szeretetedet
belesimogathatnád
fájdalmaimba
Imre János
elengedem a
képzeletem: legalább
ő legyen szabad
Imre János
életem legszebb
esése talán, mikor
beléd botlottam
Imre János
a nyitva hagyott
kiskapunkon, ki-be jár
egy reménysugár
Imre János
régi tereken
új gyerekek kergetik
a serdülőkort
Imre János
két valósághű
kagylóhéj közt sohasem
lelsz igazgyöngyöt
Imre János
elég magányos
vagyok, mióta elment
tőlem a kedved
Imre János
egy félvállról vett
forradalom, önmagát
fogja leverni
Imre János
egyéniséged
segít, ugyanolyanok
közt másnak lenni
Imre János
negyven eltelt év
jött el, fiatalságom
temetésére
Imre János
szívem folyton csak
rólad beszél s te folyton
félbeszakítod
Imre János
ha benéznél a
kulisszák mögé: vigyázz!
az a valóság
Imre János
mögöttem a múlt:
fojtogat - előttem a
jövő: levegő