Somogyi Klára
Mint virágszirmok
pillanataim mind már
csak múló hegek.
Somogyi Klára
Nem találok és
nem keresek szavakat
majd rámtalálnak.
Somogyi Klára
Pitypangot szedett
kavicsot szórt kis keze
hagytam, szabad volt.
Somogyi Klára
Mindig tudom, hogy
miből elég - ennyi - az
elég-tételem.
Somogyi Klára
Sötét égbolton
gyászoló csillaggyöngyök
kettéhasadtak.
Somogyi Klára
Amíg tudom, hogy
sütni fog a nap - addig
kertet ültetek.
Somogyi Klára
Olvadó hóban
cseppnyi gondolat csillan:
- Víz leszek újra.
Somogyi Klára
Eléd születtem
hogy gyors lépteiddel ma
végül utolérj.
Somogyi Klára
Fekete csendben
éj botorkál hajnalig
madárdalt keres.
Somogyi Klára
Tavasz lábnyomát
virágokkal díszíti
szőnyegén a föld.
Somogyi Klára
Ősz van szívemben
avar s téli szürkeség
tavasz titokban.
Somogyi Klára
Avar zörren ott
hol napsugár bontogat
apró szirmokat.
Somogyi Klára
Törődésem mind
élethosszomig gyermek
szívet melenget.
Somogyi Klára
Láttam hullani
fagyott virágaidat
gyümölcstelen nyár.
Somogyi Klára
Azért szeretlek
mert jó veled - azért vagy
jó mert szeretlek.
Somogyi Klára
Pihe madárkám
tollakat nevelek rád,
hogy bátran repülj!
Somogyi Klára
Szántás tengerén
hósziget mozdul - télben
ittmaradt gólya.
Somogyi Klára
Még meg se haltál
de már vannak akik csak
átnéznek rajtad.
Somogyi Klára
Nyárban is ott van
a tavasz elmúlása...
mégis szeretlek.
Somogyi Klára
Hideg márványon
őszirózsa, gyertyaláng -
emlék melegít.