Barna Júlia
szirom-szoknyája
hervad illat-fátylában
meghal a virág
Barna Júlia
szelíd színekben
bomlik ki a hajnal a
haragos éjből
Barna Júlia
éjjel felöltik
a virágok holdszínű
sápadt arcukat
Barna Júlia
valami ott fent
elsuhant talán madár
talán az idő
Barna Júlia
az alkonyatban
a háztetők úsznak az
utca folyóján
Barna Júlia
a képen ahol
pipacs táncol a széllel
örökké nyár lesz
Barna Júlia
öröm hintáztat
a bánat-felhők közül
kisüt rád a nap
Barna Júlia
éj szárnya alatt
vérző alkony sebeit
sötét kötözi
Barna Júlia
ingó alapra
még álmodban se építs
magas palotát
Barna Júlia
reggeli kávém
a valóság a többi
virtuális tér
Barna Júlia
mindent vagy semmit -
de nincs minden és semmi
csak a változás
Barna Júlia
szellem kenyere
a vers a léleké a
szeretet - tápláld
Barna Júlia
hova halmoztam
fel az üres időmet
megvan valahol?
Barna Júlia
régen elnyelte
a tenger az esélyek
varázsgyűrűjét
Barna Júlia
tündöklő hajnal
színeibe vegyül egy
szétfoszló álmom
Barna Júlia
rigófüttyökre
épül felettünk a csend
hajnali tornya
Barna Júlia
hajnal - az idő
áll még vár türelemmel
színek születnek
Barna Júlia
elsimul bennem
az élet végül mint egy
fáradt gondolat
Barna Júlia
távoli évek
visszhangoznak szüntelen
múltban jövőben
Barna Júlia
állj meg egy percre
míg meglátod a másik
szemében magad
Barna Júlia
álom-szerelem
képzelettel fokozott
valótlan szépség
Barna Júlia
emlékét jobban
szeretem mint szerettem
egykor őt magát
Barna Júlia
félénk mosolyom
kérdés volt de az élet
nem válaszolt rá
Barna Júlia
barátodnak adj
időt figyelmet és a
szívedben szobát
Barna Júlia
ha méltatlanra
pazaroltad akkor se
bánd szereteted
Barna Júlia
pörög pörög az
idő de én megálltam
nem pörgök vele
Barna Júlia
kottában minden
hangjegy fontos - másokkal
együtt légy zene
Barna Júlia
az anya-tavasz
méhében a születés
esélye pulzál
Barna Júlia
az évek múlnak
integetve mennek én
meg visszaintek
Barna Júlia
álmok lapozzák
a tavasz számtalan szép
lehetőségét
Barna Júlia
minél többet tudsz
bezárt ajtók annál több
titkot rejtenek
Barna Júlia
nem lehetsz mindig
erős - el nem sírt könnyek
fojtogatnak bent
Barna Júlia
unalmas órák
romjai alatt kincsek
boldog perceink
Barna Júlia
képzelet játszik
múltammal arany szállal
hímez rá mesét
Barna Júlia
földbe tapostak
bújj ki frissen mint fűszál
a kövek kozott