DEERZSI
fogyó időben
szótlanul nézzük egymást -
csendünk idegen
DEERZSI
álmok Tejútján
megáll a Göncölszekér
s felvesz egy vándort
DEERZSI
ó te bárka hogy
kormányozzalak - vihar
jön vihar után
DEERZSI
remegő kezek
pihennek két kezemben -
erejük fogytán
DEERZSI
néztek egymásra
s ahogy szemek villantak
tombolt a vihar
DEERZSI
lélek tükrömben
képtelenek megbújni
féltett titkaim
DEERZSI
Naphét ágra sütött
aztán holt fáradtan éj
ágyába zuhant
DEERZSI
patikában nincs
pirula boldogságra
hiába szenvedsz
DEERZSI
csodakék égbolt
annyi könnyet elsírt már -
végre felhőtlen
DEERZSI
kisütött végre
felhőn küzdve át magát
egy reménysugár
DEERZSI
falu elhagyott
utcáit senki, csak szél
sepri időnként
DEERZSI
ily kevés csillag
költőt nem boldogítja -
rossz úton járok
DEERZSI
elvadult kertben
kis ékkövek zümmögnek
virág kelyhében
DEERZSI
ódon ház falán
orgona árnyék hintál -
lila illat száll
DEERZSI
barackvirágon
zúzmara csipke - jégbe
zárva szép álom
DEERZSI
ellenfelébe
tőrként szúrta szavait -
igazságokat
DEERZSI
gesztenye hajam
sors festi - ékszereim
ezüst tincsei
DEERZSI
viharos szélben
mozgó táj - derékba tört
fák sikolya száll
DEERZSI
apró kis lények
jajszavát fújta a szél -
égett a nádas
DEERZSI
lelkem még téli
álomban - éleszt lassan
tavaszi napfény
DEERZSI
kiutált nemzet
lettünk - oda` erkölcsünk
törékeny bája
DEERZSI
napfény a téllel
küzd - ráfagyott madárdal
deres ágakon
DEERZSI
kopasz ágakra
ráfagyott a madárdal -
legyen már tavasz
DEERZSI
rohanó idő
a pillanat varázsát
törte darabra
DEERZSI
csodás keringő
a széllel kergetőző
hópelyhek tánca
DEERZSI
hazugság után
szemenszedett igazság
érdekelne már
DEERZSI
rohanó idő
arcom barázdáiban
futkos nevetve
DEERZSI
hiába mondom
"tükröm-tükröm" - nem tudja
mi van legbelül