Bazso72
Szakad a lélek,
mondd, meddig nyújtható még
az elnyűtt remény?
Bazso72
Csak a szeretet
talaján nyílik ki a
hála virága.
Bazso72
Ébredő fények,
egy ritmusra lélegzünk,
én és a hajnal.
Bazso72
Búzavirágnyi
kékség kíváncsiskodik
zöld kalászok közt.
Bazso72
Nem élhet virág,
ha a kertész nem áll őrt
a lelke felett.
Bazso72
Útszéli hajnal,
búzavirág imáját
ringatja a fény.
Bazso72
Fő a békesség,
ha mégis harcolnom kell,
virág a kardom.
Bazso72
Kinn szitál a köd,
de benn múzsám szépsége
napfényként ragyog.
Bazso72
Átélt pillanat
lenyomat a könyvemben,
egy préselt virág.
Bazso72
Rigó lábnyomok
a frissen esett hóban,
pillanatversek.
Bazso72
Szeress könnyedén,
úgy, ahogyan egy virág
flörtöl a nappal.
Bazso72
Szeretni jöttem,
sose gondoltam volna,
milyen nehéz lesz.
Bazso72
Tenyérnyi tócsa,
és mégis elfér benne
egy templomtorony.
Bazso72
A fa csak állt ott,
de árnyéka átlépett
a kerítésen.
Bazso72
Hideg most a föld,
a megfagyott lelkekért
gyertyát gyújtsatok.
Bazso72
Galamberdő nőtt
a tető napsütötte
kis szegletében.
Bazso72
Siettem haza,
hiába integettek
oly nagyon a fák.
Bazso72
Késő őszi nap,
levélként ülnek varjak
a diófámon.
Bazso72
Társam a kétely,
gondolkodásra késztet,
hitet erősít.
Bazso72
Telihold fénye
karolja át a tölgyfát,
már nem magányos.
Bazso72
Álmok fonalát
elvágtam, ébren gyötör
most a valóság.
Bazso72
Még mindig együtt,
elválva az élettől,
hulló levelek.
Bazso72
Mozaikképet
fest az ősz levelekből,
szétfújja a szél.
Bazso72
Van az úgy néha,
hogy viharról álmodik
a legszebb csend is.
Bazso72
Egy öreg levél
kapaszkodik, megvárná
a friss rügyeket.
Bazso72
Úgy remegünk, mint
levelek ősszel a fán
ma fenn, holnap lenn.
Bazso72
Holnap is lesz nap...
Legdühítőbb mondata
gyermekkoromnak.
Bazso72
Őszi szél rezdül,
keserédes hangulat,
gesztenye pottyan.
Bazso72
Mint fűzág, arra
hajlik szívem virága,
ahol szeretnek.
Bazso72
Falevél hullik,
a kezemben keresi
végső nyughelyét.
Bazso72
Az élet játék?
Ha nem akarsz játszani,
eljátszik veled.
Bazso72
Tettrekészségről
álmodik a tétlenség,
ébredni kéne.
Bazso72
Én nem is írok,
ami átfolyik rajtam,
azt jegyzetelem.
Bazso72
A sötétségre
én is becsukódom, mint
a napvirágok.
Bazso72
Simára kopott
éveim árnyékában
a kerti fapad.