Váray Károly
Villámjégcsapok
Lógnak az égen, dörgés
S égető fények
Váray Károly
Ó, ti tavaszi
Kacér ribanc szép színek
Csalfán elhagytok
Váray Károly
Az életünk, csak
Egy nyíló és hervadó
Virág, de így szép
Váray Károly
A bánatos szív
Egy levél hullatta fa
Reccsenő gallyak
Váray Károly
Az árnyékot és
Napfényt egyaránt becsüld
Ha magad is vagy
Váray Károly
Ki gyűlöletre
Tartja az erejét, az
Egyre gyengébb lesz
Váray Károly
A megbocsátott
Bűnt, többé már ne engedd
Hogy visszatérjen
Váray Károly
Élet célja, az
Élet kulcsát keresni
Tán meglelni is
Váray Károly
Nehéz a tiszta
Fehér vitorláknak a
Háborgó tenger
Váray Károly
Álompillanat
Bizony nem lehetne szebb
A valóságnál
Váray Károly
Ne engedd, hogy a
Szíved átjáróházzá
Váljon, szabadon
Váray Károly
Öleld át fagyott
Szívemet, érezni még
Egyszer meleget
Váray Károly
A szél most más - más
Illatú szép szerelmes
Szavakkal szárnyal
Váray Károly
Sajnos, az összes
Felvilágosodásra
Sötétség borult
Váray Károly
Ne csak eséskor
Hanem emelkedéskor
Is, fogd meg Istent
Váray Károly
Szeretetből is
Lehetne, kastélyt s várat
Felépíteni
Váray Károly
Élet, - magunkat
Ne engedjük, magunkba
Végleg fulladni
Váray Károly
Bennünk van a jó
Miért nem azt engedjük
Tisztán szabadon
Váray Károly
Sassá váltam én
Gondolatban, lent szebbé
Tenni a földet
Váray Károly
Ám a harag rossz
Étek, nem kell lenyelni
És emészteni
Váray Károly
Szeretet magja
Gyémánt kemény, a széle
Oly grafit puha
Váray Károly
A gondolkodás
Csendje lesz a megváltás
Néma szívverés
Váray Károly
Örvénylő tolvaj
Ez a világ, a kapzsi
Kezek mátrixa
Váray Károly
Körnek születtem
S távozom, bukdácsoló
Matt ellipszisként
Váray Károly
Legszebb festmény, a
Láthatatlan szeretet
Ecsetvonása