Haiku versek a lélekről

A gondolatok
lecsendesítése a
lélek mosolya.

Megállni csendben,
találkozni a lélek
hangjával, áldás.

légüres térben
bolyong a lelkem - távol
csillagösvényen

Vad folyóm mára
megszelídült a lélek
óceánjában.

Szentjánosbogár
a lelkem világító
lámpás az éjben.

Lelkemből élni
felszabadulás külső
ámokfutásból.

Kilátástalan
helyzetekből felállni,
lelkünk ereje.

Békét keresve
lelkem csendesen sóhajt-
megnyugvást óhajt.

szótlanságunkra
felkiáltójelet tett -
zajos magányunk

a lét felszínén
örök időtlenségben
szörfözik lelkünk

lelkem hajója
viszontagságokon át
edződik, kiköt

Lelkem pázsitját
térítettem ki eléd.
Te csúf műfüvet.

könnyebb lett szívem,
mióta nem cipelem
hiányaimat

Emlék fátyolán
könnycsepp érik lelkemben,
messzire mentél.

fehér orgona
a tenyerembe simul
anyám lelke az

maradt még remény
lelkem alján - kanálnyi
összekaparom

Mélységeidet
éld át, sekély vízből nem
tudsz meríteni.

tanulság-tétel -
csak szemed(k)be nézve tégy
tanúságtételt

Lélek-ablakunk
sikáljuk: remény van, csak
kilátástalan.

hangulattalan -
padon hűlt helyünk alatt
elszáradt virág

pohár és gyomor -
- míg az egyik kiürül
másik megtelik

Ma mit érleltél,
megtörhetetlen lélek?
Aludj el, kérlek.

szem sírgödrében
a lélek könnye fénylik:
- eltemetett gyöngy

A természetben
megannyi szín, árnyalat.
Épp, mint lelkedben.

Eledel lelkem
számára minden szép, jó.
Néha éhezik...

hernyót dédelgetsz
szenvedéllyel - az "enyém"
pillangóhatás

lélek gyümölcse
hol érik magadban vájt
remetebarlang

Végtelenségben
utaztam álmomban, mert
lelkem átölelt.

Sziromhoz tapad,
széllel száll, hajnali fény-
lelkem sóhaja

Távozó lélek
tiszteleg a test felett,
üres a templom.

tékozló hiú -
arcpirosítónak most
tulipánt használ

Mint vízen a szenny,
nem fogadja magába
lelkem a rosszat.

maradéktalan
hitem a lovakban van -
lelkem nem sebzik

test a léleknek
kritikus tömeg része
lélek-nehezék

sziromszárnyakon
repül huszonegy grammnyi
végtelenségem

Test börtönében
szabad lélek vív harcot:
végtelenbe száll.