Haiku formában írt aforizmák

Kiszakadni a
világ torz ritmusából -
ez a szabadság.

Egy társaság sem
úszhatja meg így, hogy van
köztük hülye is.

Saját súlyodnál
kétszeres terhet sehogy
sem tudsz elbírni.

Sebeim újra
feltépi minden este
a gyötrő Idő.

Az Isten háta
mögött, maga az Úr is
sötétebben lát.

Minden költő tud
alpáriul, alpári
költőt sem ismer.

Emberi tudat
mindenre képes lehet
hogyha akarja.

Hiába köröz
bogár a lámpa körül,
az ott nem a hold.

Múlnak az évek,
ha bölcsességgel teltek,
öröm itt lenni.

oly rózsát növessz,
aminek szirma nagyobb,
mint a tüskéje.

A fény sohasem...
A sötétség vakítja
el a szemeid.

Az öregedés
az biztos, de hogy bölcsebb
leszel-e... az nem.

Démonaidat
ha nem tartod kordában,
élve falnak fel.

Amíg gondolkodsz,
mindaz, amit szeretnél,
elmélet marad.

Oly nagyra tartja
magát, hogy azt kívánja:
észre se vegyék.

Az igazán bölcs
soha nem állítja azt,
hogy csalhatatlan.

Van olyan, mikor
messze kell mennünk ahhoz
hogy közel legyünk.

Nem baj ha zsebed
nincs tele, csak szíved... az
ne legyen üres.

Csak a bölcs ember
biztos abban, hogy sosem
volt az igazán.

Egy filozófus:
"Csak azt lehet tagadni,
ami létezik."

törékeny formák
veszélyes tartalommal
fenyegetőznek

Hegyről rálátni
a völgyre, de a csúcsot
az nem látja be.

Ne vágyj szárnyakat.
A nehézség az, ami
hozzám felemel.

Ostoba ember
szintjére ne süllyedj, mert
ott verhetetlen.

Ha magadon sem
tudsz, akkor rajtam hogyan
uralkodhatnál...

hiába az ész
ha nincs benne alázat
bölcs sosem lehet

a sérelmekből
magad köré emelt fal,
érzelemálló

Múló éveim
bölcsülő szemszögébe
hullik az idő.

bajbajutottak
nyomorán a szánalom
nem sokat segít

Ahol az Isten
jelen van, előbukkan
ott az ördög is.

Szókimondó vagy.
Sokszor bölcsebb figyelni,
utána szólni.

messzi darvakkal
az idő versenyre kel
együtt repülnek

Nézz szét... az Istent
mindenki úgy keresi
ahogy akarja.

Óriásnak vélt
problémáink idővel
csak: töpörödnek.

Csillagok fénye
akkor is ragyog, mikor
Nap-világ rejti.

Ha fényt gyújtasz a
sötétben, az árnyak is
megsokasodnak.