Haiku versek az irigységről

Szekunda gyaláz
mély költeményt, hitvány kap
fényes koronát.

Valaki csak az
lesz ki nem árt senkinek -
különben: senki!

virul a kertem
szomszédom is kizöldül
az irigységtől

Első lettél. De
hátsó gondolataid
lökdöstek élre.

Igaz hogy nem túl
kreatív, de csendes és
gyorsan dolgozik.

Irigységgel és
rosszindulattal jóra
vágyni nem lehet.

Mindig csak mást néz
Szemed... Szíved rohad már
Nem érzed? Halódsz

Tanuld szeretni
ami neked adatott,
ne vágyd a másét.

Erkölcsösségünk,
egy alkalomhiányú
vágyó irigység.

sajgó hátadba
irigyed tekintete
lőtte nyilait

Van ki nyergeli
lovát, te ganézod csak -
s jössz lepontozni!

Igaz hogy nem túl
kreatív, de csendes és
gyorsan dolgozik!

Ha bölcsebb lenne
a lepontozó nálam,
én pontoznám le!

Ezért Párizsban
már el is csomagolták
a Mona Lisát.

Hiába vagy jó,
ha közösségnek csúfolt
tüskék szaggatnak!

Szakértő Szilárd
szerint a szánalmasság
szent, s sziklaszilárd!

Ki sokkal többet
tud mit hittek róla, azt
utálni fogják!

Ha van humorod:
gyúlj, s bolondozz, de ha nincs:
kérlek, ne pontozz!

felszínes világ -
felébredtem és körbe
voltam rajzolva

Magányos fenyő
szerelmespár nyakába
havat zúdított.

A gyertyád nem fog
fényesebben égni, ha
másét elfújod.

Tél margójára:
Ki más kabátjába vágy -
viselné sorsát?

Ne nézd irigyen
a szomszéd zöld füvét - csak
öntözd sajátod!

irigy csillagok
fénybogarak röptét csak
szemük követi

Irigység: buta
vágy azért, mit megkapnál,
ha tennél érte.

Az irigy ember
más sikerének fékjét
örökké nyomná!