Haiku versek a pillanatokról

Szél napfény-fátyla
ellebeg a tó felett;
(cs)illanó idő.

csipkés pókháló
kis esőcseppet ringat
öreg diófán

egy pillanatra
megállt velünk az idő -
aztán tovább telt

mi a pillanat (?)
fák lombján átszűrődő
remegő fényfolt

Két gyermek, felnőtt
haraggal, harcot vívnak,
a pillanattal.

aranyhalamat
csacska macska kifogta
nincs több kívánság

Futó homokszem
egymásba folyt pillanat
bennem a jelen

pillanat íze
elsimul a szélben én
elmosolyodom

Jótanács (kaptam):
"A pillanatokat gyűjtsd,
ne a tárgyakat!"

A perc, mint hullám,
elsodor. Kietlen part,
szeles és komor.

az öröklétnek
faragták a követ nem
a pillanatnak

szökik az idő
ne várd a pillanatot
épp most múlik el

Minden pillanat
hibátlan, hogy életed
vásznát újra fesd...

mosoly mocorog
álomporos ajkaid
lágy csónakjában

leírhatatlan
pillanatképlet - követ
tart a levegő

időteremtés -
egy lélekzetvételnyi
megélt pillanat

bár holnapunk még
elvehető az emlék
elvehetetlen

Itt vagy most érzem...
pillangó szárnya lebben
az őszi szélben.

Merengve nézem,
hogy cakkos felhők másznak
fenn a kék égen.

A csoda csak egy
átélt pillanat, amit
hagyni kell múlni.

Kérlek ne szólj most
nem kellenek szavak, csak
fogd meg a kezem.

Szépséged átsző
percet és pillanatot.
Beléd szerettem!

Ülök egyedül,
Némán, számkivetetten.
Kerül a szél is!

Páratlan minden -
megismételhetetlen
- csókolt pillanat

Üres pillanat
Az örökkévalóság.
Bármi belefér.

Karjaid között,
belefeledkezem az
időtlenségbe.

Van a pillanat
Hogy elfogynak a szavak,
Beszél a csendünk.

jó borhoz idő
kell, szerelemhez elég
egy pillanat is

A harisnyámon
hátul úgy felszaladt a
szem(ed)... mosolygok. :)

Mi a pillanat?
Elengeded a múltat
És nem vársz jövőt.

gyöngyként gurultak
tova legértékesebb
Pillanataink

Minden pillanat
az örökkévalónak
állít emléket.

szerető férfi
tüzes pillantása a
nő igaz sminkje

meztelenül e
pillanat szemérmesen
az ölembe ült

ha az alkotás
élettel teli - őrzi
a pillanatot

Átélt pillanat
lenyomat a könyvemben,
egy préselt virág.