Haiku versek a szerelem iránti vágyról

Szerelem nélkül
nincsen Tavasz, s a Tél is
sokkal hidegebb.

Amikor a nagy
nagy távolság közelebb
visz téged hozzá.

tavaszi zsongás
Szerelemért kiált egy
magányos utcán

miért kellene
tőlem elbúcsúznod ha
folyton hiányzom

Elmentem hozzád,
nem értem oda, semmi
nem hoz már vissza.

dalok tavába
elmerülő szerelem
- túlcsorduló vágy

sokan szeretnék
azt akit sokkal többen
kikosaraznak

ne szólj egy szót sem
mikor magadhoz emelsz
úgyis megérzem

Ki Ő, s hol lakik?
Keres-e úgy, mint ahogy
én kutatom őt?

Télből tavasz lett,
mikor hozzád indultam,
és te vártál rám.

Éjcsillagoktól
gyűjtöm ragyogásaim
- neked készülök.

Elfogadni és
mellette maradni. Ez
igaz szeretet.

A félelmemet
felülírja bizalmam.
Kiérdemelted.

forrót lehelek
hideg kezedre, gyere,
melegíts most te

megszerettelek
álmomban mindig körém
fonom a kezed

lopva szeretők
egymásba kapaszkodnak
a táncparketten

szemed tükrében
szívesen vetkőzöm le
gátlásaimat

Rémálom üldöz
Merre menekülhetek?
Karjaidba tán.

nem mutatkozol
de mindig fölismerlek
lábnyomaidról

Szeret, nem szeret...
Tényleg egy margaréta
kell, hogy eldöntse?

Szívem szövete
közé kúszó szerelem
Örök reményem

egyszerűségben
bonyolultság nélkül is
érezhettelek

Nem baj, ha késel,
csak ölelj át szorosan,
ha megérkezel!

bőrrajzod lennék
tested lemoshatatlan
mindentudója

Még lehullott ág
reccsenésében is a
Te neved hallom.

te a tű én a
cérna - elveszhetnénk egy
szénakazalban

együtt öregszünk
a szerelemmel csak a
vágy marad örök

Mint két zárt ajtó
Vagyunk, egymással szemben
Nagy szerelemben

így testközelben
elérhetetlenséged
még szívszorítóbb

talán megláttál,
miközben a szerelmet
próbáltam épp fel

lehetetlen volt
ellenállni a vágynak
megadtam magam

egy nap, valaki
majd úgy néz rád, ahogy te
a Csillagokra.

nyakad pihéin
lelnék csak békéjüket
égő ajkaim

Piruló patak
tűnő csókunkról mesél
nyári alkonyon.

meztelenséged
megvakított mostantól
tapogatózom

adj erőt nekem
hogy hozzád igazítsam
a történetem