Haiku versek a természet titkairól

Árva gyümölcsként
vigasztalja a meggyfát
a kis vörösbegy

cseppnyi gyom-mese
selyemfű virág gyöngye
egy csupor mézben

Sárga gólyahír
Patakcsobogást mesél
Fűzfaágaknak.

Repcevirágon
kis fénybogár álmában
lábbal kalimpál.

Langy szellő szárnya
rügyet legyint, lábujja
avart rezegtet.

Tobozok ölén
Virágtakaró alatt
Rigódal pihen.

Mohának zöldje
csendes titkokat őriz
néma erdőkben.

Buborékdalt fúj
este a mocsár felett
két zöld hableány.

Borostyán kígyó
mar a vén fa törzsébe
és kúszik tovább...

Mezei balett -
Száz piros pipacsszoknya
lebben a szélben.

Napsugár fürdik
azúrkék vizű tóban
nyári reggelen.

A vén hold tudja,
de megőrzi örökre
nádasok titkát.

Száraz falevél
téli sminkje - hópúder
és napfénycsillám.

Fáradt hópelyhek
sokaságát ringatja
álmában a fa.

napsugár hegye
átüti fagyott szívét
hópehely sikít

Pókhálóhintán
apró levél csodát vár.
Nem érti: ő az.

gyík lábnyomáról
nosztalgiázik a kő
elsurrant az is

dunyhára várva
omló barázdák között
vetett mag pihen

Csepp esőgyöngyök
Játszanak csipkebokron
Meghitt dallamot.

Hűvös köd szitál
Rőt csipkebogyóálmot
Diófa alá.

őszi kikerics
lila kelyhéből apró
madár kortyolgat

Ködfátyol mélyén
Csipkés pókhálóban ring
Gyöngycseppnyi álom.

fedezd fel az őszt
minden csipkebokorba
rózsaszirom bújt

Katica álmát
Jázminszirmok ölében
Illat ringatja.

Kamilla szirmán
Szunnyad a természetnek
Gyógypatikája...

diófa büszkén
ereszti gyermekeit
zöld fűpaplanra

lepke iszik a
tó szélén kavics moccan
a meder mélyén

Katángnak kékjén
Bóbiskol egy pillangó -
Napfény ringatja.

Katica alszik
Mályvának ölén - puha
Csend ringatja el.

virág levelén
hosszú útra indul a
katicabogár

Apró fodrot vet
a pocsolyavíz tükre.
Veréb ivott ott.

összezáródott
mézédes szirmai közt
haldokló bogár

Cseresznyeágon
piros szem zöld levéllel
farkasszemet néz.

apró gomba nagy
kalapban eső elől
hőscincért bújtat

záporvert tavon
megszeppenve tüsszentett
kis nádirigó

fájdalom szülte
igazgyöngyök ragyognak
kagylóba bújva