Haiku versek a hallgatásról

Beszélj csak, beszélj,
nálam jobban úgyse tud
senki hallgatni.

indulatszó a
hallgatás; csendekből font
felkiáltójel

Barátok között
A hallgatás igazi
Mély beszélgetés.

mélyen hallgatunk
mint mennydörgés utáni
csend a fák ölén

hallgatásod most
bennem beszélni tanul,
így mind rólam szól

beváltom a szót
gondolatra - jobb ha most
csendben maradok

szóbeszéd helyett
figyelemre méltóvá
hallgatás tehet

A csönd sokat mond.
Ki minél többet hallgat,
többet is hallhat.

mi történik a
szavakkal, amiket nem
mondunk ki soha?

beszédesebb a
hallgatásod annál ha
folyton hadoválsz

Üvöltők között
A néma süketíti
Meg füleimet.

az elszalasztott
igazmondást nevezzük
elhallgatásnak

mély hallgatásod
homályba fúlt szakadék -
választóvonal

tanulni kell a
hallgatást ha szavaid
kiüresednek

Érzéketlenek
vagyunk a szótlanságra,
pedig beszédes.

Ha hallgattál, még
mondhatod - szóltál, vissza
már nem vonhatod.

Alázhatsz hegyet
hogy törpe; ő nagy, hallgat,
s csak az égre néz!

hallani lehet
a kíváncsiság neszét,
fülét hegyezi

csendes nyárestén
tücskök ciripelése
hallgatni tanít

A hallgatásban
gyökereznek, és csendből
nőnek a szavak.

Zajos ifjúkor
után ma már igazán
tudok hallgatni.

a szótlanságod
útvesztőiben magam
fogalmazlak meg

belefáradtál
ebbe a nehéz csöndbe,
ami én vagyok

Mondd, megértenél
mikor szótlanságomnak
csendje rád sikolt?

Hallgatásommal
remélem minden titkom
elmondtam neked.

Ha pislog a láng,
s érték is pang, hallgatás
ott a szép erény!

egy csésze tea
mellette könnyebb a szó
és a hallgatás

Beszédes csended
többet mond minden szónál:
szemedbe írva.

Hiába a szép
szókincs, ha a hallgatás
aranya már nincs.

Két fül és egy száj:
kétszer annyit hallgass, mint
amennyit beszélj!

Nem beszélgetünk,
csak szívünk csendje ordít -
harsány némaság.

hallgatásomnak
bőbeszédűségét a
szememben keresd

hallgatásod a
megértés esélyének
jeltelen sírja

mondok valamit
hogy elhitessem veled
jobb ha hallgatok

Van egy pillanat
mikor elfogy a szó és
csak a csend beszél.

Halott a szó, mit
csak gondolunk, ám sosem
hagy el bennünket.