Haiku versek a csendről

csendem meghitten
ölembe bújik - aztán
együtt hallgatunk

bársonyos éjnek
vállára hajtom fejem
csillag-csend ölel

lélekdallamom
szárnyaló hangjegyeit
csendem kottázza

csigaházunkra
végtelen csendeket csen
a tűnő idő

áfonya ízű
hajnali csendben nézem,
hogy ébred a fény

visszhangzik a csend -
gitárhúron elhaló
utolsó akkord

kell hogy néha csak
egy percre magam legyek
csendemben talán

Maradj csak néma,
ha a csend értékesebb,
mint a gondolat.

Legjobb tanító
a csend - mindent megtanít
szavak nélkül is.

Ezüst fodrok közt
Sápadt csillagfényt ringat
Kikötőnyi csend.

levendula gyöngy
leheletnyi illata
püspök lila - csend

Falak közt csend kong,
némán üvöltő közöny
ül a homályban.

Átölel a csend,
dédelget, biztat, szeret,
égi üzenet...

Minden gondot két
medicina ment: ez az
idő, meg a csend.

szavaid csendje
éjszakává növekszik
láthatatlanul

rigófüttyökre
épül felettünk a csend
hajnali tornya

Minden csendben van
valami szomorú is -
mégis vágysz reá.

Elcsendesült a
világ, madarak néma
sóhaja száll fel...

Telihold fénylik
csendkoszorút fon az est
gyöngybagoly rikolt

Virágsziromra
telepszik az est csendje:
tücsökzenével.

Lenyugvó nap fest
Aranyló csendéletet
Rigók szárnytollán.

A csend az a hely,
ahol találkozom a
saját lelkemmel.

Közénk ült a csend,
mint temetőkertekre
őszi délután.

Sírkövek közé
csillagok csöndje hullik,
megborzong a hold.

éjjel az utcák
kiüresedett csendjét
őrzik a lámpák

páfránylevelet
ringat délutáni szél
csend vihar előtt

Csöndtakaróban
alszik a hajnali rét -
szellő sem rezdül.

Két kimondott szó
között a csend virágja
nyílik legszebben.

Harmatos hajnal
csendjét még őrzik a fák
lomb közé rejtve.

Van csend, mi sokat
mond - és vannak szavak, mik
semmit sem érnek.

nem érted csendem -
s engem mindenfajta más
beszéd lebénít.

Köss barátságot
a csenddel - úgy hallhatod,
mit súg a szíved.

éj szállt a völgyre
kéményfüst is elaludt
csönd ül a tájon

Zöld lombok között
szendereg a kakukkszó,
párnája a csönd.

szívverésemet
a lélegzésed hangja
harsogja csak túl

nesztelen éjben
csönd vásznát festi a szél
susog a nádas