Barna Júlia
a halál ennyi:
a vendégségnek vége
haza kell menni
Barna Júlia
minden nyár őszbe
lejt: tenyerén tart a lét
de egyszer leejt
Wieszt Dora
Lelkem levele
örök álomra rezzen
őszi hajnalon
engs
Reménya ravatalon
összekulcsolt kezében
retúrjegy lapul
Somogyi Klára
Ha lábam alól
egyszer elfogy az út, majd
továbbrepülök.
Balázs F.
Szemembe villan
utolsó pillanata
egy kis bogárnak.
Váray Károly
Egyszer mindenki
Saját maga csendjévé
Formálódik át
Melly79
Sok vágott virág
bánatharangszót kondít
meg utoljára.
Vincze Zsófia
hamvasztás után
jól fog esni egy korty víz
száraz lelkemnek
Barna Júlia
a rózsa hervad:
a saját illatába
fojtja a halál
Joco57
utolsót ütött
az öreg toronyóra
magát temeti
Kósa Gabriella
Búcsút intünk, és
minden megy tovább, mintha
nem lettünk volna.
Váray Károly
Ím letérdel a
Korhadt fa megköszönni
Virág életét
Ibolya Cseke
Letépett rózsa -
sziromcseppet könnyező
hervadó halál.
Lizy
boldog nyár este
tábortűzbe röppenő
bogár halála
Vincze Zsófia
borostyáncsepp zárt
időkapszulába egy
gyanútlan méhet
Patus Ervin
temető felől
tavasz illatát hozza
az alkonyi szél