Haiku versek a halálról

túlsó oldalon
tárja karjait a fény -
örök nyugalom

Csillaggá lettél
egy megfáradt hajnalon:
égi mezőkön.

Mély kútba tekint.
Hűvös szél fúj odakint.
Isten csak legyint.

levéltenyérben
halott bogárkát ringat
úgy mintha élne

Porhüvelyünkből
menekül fáradt lelkünk
a végtelenbe.

Üres fészekben
fagyos szél dédelgeti
tegnapok árnyát.

Titokként élünk,
s az elmúlásunk se más,
csak álomképsor.

Minden tavasz egy
Virágot tett a fejfám
Koszorújába

Tüskés bokrok közt
véres pihék vergődnek
a renyhe szélben.

Megfagyott lelkek
a megváltó Halálnak
lépteit várják.

Pillanatnyi csönd.
Élni túl kevés, halni
több is mint elég.

Halál, - a testből
Kiröppen az utolsó
Szentjánosbogár

Holtak üzennek
dermesztő hideg széllel:
semmi sem örök.

Vad kanyarokon
túl az életünk végül
nyugodt révbe ér...

mint égen a nap
úgy születsz mindig újra
majd felhő takar

Hiába múlik
El a tél, a fagyott szív
Nem dobban újra

Miért félsz tőlem?
Régi barátok vagyunk,
Én az ős halál.

Fekszik - a lábán
egy üzenőcédula
- Isten jegyese.

Talán majd egyszer
Megélem a halálom
S végleg elalszom.

messze sodródtál
parttalan árván néma
végtelen éjben

Eltemetkeztem,
csikorgó fagyban rigó
dióbelet lop

A tél ma hideg,
és megfagyott egy lélek.
Már nem remélhet.

létünk összegyűrt
selyme szétfoszlik majd a
kék végtelenben

Koporsón döng a
föld, elszakadt sorsfonal
leng bús fejfáján.

avarban holló
csőre levelek közt ás
temet - majd rám néz

Oszladozásnak
indult fátyolfelhőre
Nap csipkét festett

üresen maradt
székek a hosszú sorban
a sors közbeszólt

Magaddal vinni
semmit nem tudsz. A fontos,
hogy mit hagytál itt.

Nyár, villám, eső.
Nem ázom, van fölöttem
koporsótető.

öreg szomszédom
házában senki sem gyújt
érkezőnek fényt

a halál ennyi:
a vendégségnek vége
haza kell menni

minden nyár őszbe
lejt: tenyerén tart a lét
de egyszer leejt

Lelkem levele
örök álomra rezzen
őszi hajnalon

Sokáig küzdött.
Nem az életre vágyott:
a haláltól félt.

az élet két pont
feszültsége feloldja
a halál csendje

a ravatalon
összekulcsolt kezében
retúrjegy lapul