Haiku versek a mosolyról

mosolyaidtól
felolvadnak bennem kis
jégvirágaim

nem tudom mi ez
- de mosolyog az ég is -
talán boldogság

Ma is mosolya
jut eszembe, talán mert
boldognak láttam.

nem is tudsz róla,
de mosolyod egészen
szívemig elér

Minden rossz napra
Vigaszul mindenkitől
Majd mosolyt kérek

egy kedves mosoly
kulcs lehet minden egyes
ember szívéhez

Egy füzér se tud
szebben ragyogni, mint Ő,
mikor mosolyog...

Emlékbe adod
mosolyod, s én zeneként
nyújtom kacajom.

számról egy piciny
mosolyt becsempésztem az
emlékeidbe

kopott házamat
napfénnyel foltozza be
a gyermekmosoly

Feledd a múltat,
Haragot ne tarts soha,
lelki békét nyersz.

lámpaoltáskor
sok kedves mosoly és csók
indul útjára

Erőt magadon
végy, s arcberendezésed
így tedd vidámmá!

Befurakodnék
mosollyal átitatott
gondolatodba.

Édes földanyánk
tengerkék szemeiben
még mosoly bujkál.

mosolygó arcra
napsugárként ömlik rá
szőke göndörség

vendégszerető
pincér itallap mellé
mosollyal kínál

mosolyod akkor
is mutatós ha gyűrött
arcodon a fény

A mosolygásról
nem tehetek le egy-két
szarkaláb miatt.

mosolyt színlelnek
fázva fürtökben függő
fehér akácok

szelíd mosolyod
minden megérkezésben
boldog pillanat

Filmeken minden
koldusnak, csavargónak
szép a fogsora.

Láttam egy mosolyt.
Nap, hold, csillagok fénye
sűrűsödik így...

mosolyunk ráncok
között kacarász - újra
meglelt ifjúság...

mosolyogj másként
vége-hossza nem lesz a
keserűségnek

nedves köveken
kis békabalerina
mosolyog sután

Lehet nem látod,
de mosolyom mögött már
könnyezik a múlt.

örök emlékül
szeretteim mosolyát
vinném magammal

Folyton monoton
dolgozol morcos Gondom.
Mosolyogj! - mondom.

kigömbölyödött
az est zsemlyemosollyal
telihold ragyog

Esőillatú
derűvel áldott mosoly
igazgyöngyöt ér.

hajnali fényben
láttam meg mosolyodban
szerelmed báját

selyemruhája
övét hajából fonta
édes mosollyal

szívet rajzolgat
ingem fehére alá
a gyermekmosoly

egy életen át
görbíthetnénk egymásra
nagy mosolyokat

szelíd mosolyom
megfinomítja arcod
szigorú élét