Haiku versek a reggelről

Napnak sugara
színezi boldoggá a
hajnal perceit...

cirmos csészémben
körözve távolodik
a múlt éjszaka

sietve bújok
bele a tegnapokon
hagyott kabátba

meghintett ágak
alól ébredeznek a
szilvaéjszakák

hűvös reggelem
törtfehér rozmaringként
lengeti a szél

gyömbéres tea
gőzébe feledkezik
a hajnali tél

Kávéillat száll,
S puha napfény gömbölyül
Mosolyívedre.

nap ragyogása
forró jázmin teában
téli reggelen

Fényfonálon csüng
Ezüst felhőbojtok közt
A puha reggel.

Szelíd reggelnek
hóharmatos szőnyegén
napsugár reszket.

villamosra száll
reggelkék ruhájában
a harmónia

Álommadárka
rebben ágyamról arrébb.
Nap kél, ébredek.

szélesre tárom
a reggelt, hogy emléked
mind beszívhassam

Hűs sugarakat
fektet keresztbe a Nap
a fázós tájon.

Őszi napsugár
mélán didereg kopott,
szürke ég alatt...

Ökörnyál fátylas
reggelek rőt-vörösén,
nyújtózik a fény.

Hajnali fények
Barázdás kezei közt
Kávéillat száll.

kakaós csésze
oldalán melegszik a
reggel bizalma

kék égi szoknya
pompásságán ücsörög
a fázós reggel

rozoga padon
öreg kényelemmel ül
a reggeli csend

reggel a kávét
velem kavarja meg a
melankólia

Szürke felhőkre
könnyeket szült a reggel:
gyöngyözik a kert.

Zöld tea gőzöl,
illatában mosakszik
álmos mosolyod.

hamvas jókedvből
porciókat csomagol
a gondos reggel

tavacska felett
párapaplant hajtogat
a felkelő nap

Ajkad reggeli
szirmokat rajzol - arcom
virágba borul.

magas reggelen
hófehér a keringő
galamb és ég közt

eltévedt nyári
szellő hajamat alvó
szemedbe fújta.

nyitott ablakon
át noszogat egy lenge
kócos fuvallat

Szép mesék bársony
asztalánál megterít
a reggeli fény...

hűvös hajnalra
mosolyt rajzolt a reggel
napsugarakból

Reggeli ima,
szeretetküldemény - a
Nap a postásom.

Nyílik a hajnal
szeme, kakasszó hívja
- reménykeltő hang.

rózsáknak könnye
reggeli fényben csillog
lepke szomjat olt

dallamok bújnak
a szárnycsapások alá
csicsergős reggel

cinkeszó ébreszt
ablakpárkányomra hullt
három hópehely