Haiku versek a nyárról

Margaréta szár.
Szomorú magányban áll.
Itthagyta a nyár.

Szárnyalásoktól
elfáradtan lebegek
tavirózsák közt.

szeszélyes nagyon
mint egy tüzes nő - forró
nap s vad jégeső

csorba csupromnak
száját csókolom hűs bor
tüzemet szítja

nyári estéken
az ég színe rózsaszín s
kék selyempapír

járok kiégett
réten por száraz virág
halódó élet

nyári éjeken
izzó kőfalak őrzik
a nap melegét

Tört rögök sírnak.
Szakadozott a róna.
Vágtat a ménes.

Cseppenként érik
Szőlőfürtlevelek közt
Az idei nyár.

a nap fenn ragyog
levél sem rezdül kókadt
lombok fakulnak

Hűs nyári reggel,
cseppenként issza a fényt
az ébredő kert.

Nyárt őrző mécsláng,
hajlongó kalászvirág.
Tüzes szélbe néz.

Kitakaródzik
zsigerig minden. Egy üst
a Föld: forr, zihál.

lehunyom szemem
nem múló örök nyár így
csak bennem lángol

változékony nap
szeles esős időben
nyári menetrend

friss fuvallatként
árad tárt ablakon az
esti harangszó

diófák szűrte
napsugár - itt a nyár - árny
leng fejünk felett

leghosszabb nappal
állj égnek emelt karral
fényünnep fent - bent

Nyárköszöntő kép.
A madárdalos liget.
Sóhajom hallik.

nyár tündér suhan
apró tüllszoknyácskában
izzó pirosban

Szikrázón lángol
odafönn a szőke nap,
mennyei pokol...

Szélben lengedez
sárguló búzakalász
fürjcsibék nőnek.

pipacsszedő lány
ringó szoknyád libbenő
szél cirógatja

Szívemben már nyár,
tündöklő virágokat
nyit bennem napod.

"sárgállik a Nyár"
májusi cserebogár
arany páncélján

Végre süt a nap,
Az illata már nyári,
Napfény íze is.

Vadvirágos táj
színpompás rokolyámon
pezsgő rónaság

Bólintó kalász
mire felocsúdna lent
fejvesztett ocsú

Párizsban a nyár
köszönt, s lenézett rám az
Eiffel torony.

Piros szoknyáját
igazítja a pipacs
szélnek tetszeleg.

Ébenkontyából
szőtt szomorú álmokat
a fénylő nyárest.

Messze még a nyár...
smaragd lomb-tengerben most
alussza álmát.

vágyaimban ott
izzanak, nyárból hozott
apró parazsak

Tartósított nyár
Magukat kelletik a
kacagó körték

zöld hullámú nyár
lovam legeltettem - dús
üde pázsiton

Zöld hullámú nyár,
szerelembe esik most
a viharos ég.