Haiku versek az őszről

Őszi szellő vet
Csüggedt fűzfaágak közt
Holdfénynek ágyat.

Elrepült a nyár
üres fecskefészkekben
őszi szél bujkál

Langy szellő susog
Lombhervadás ágain -
Őszről mond mesét.

átszínezi a
zöld lombhullatókat és
emberlelkeket

hulló levelek
bánata múló időm
párhuzamosa

szépülő őszben
megszökött leveleket
táncoltat a szél

az ősznek hangja
roppan a lábam alatt
zizegő léptek

szél legyezi a
fákat lesodor néhány
arany levelet

tarka szoknyában
táncol az ősz - a zene
egyre szomorúbb

vénülő fákon
rőten izzó levelek
az őszi fényben

búcsúzó fecskék -
hideg konyhaasztalon
kávé gőzölög

halk halál az ősz
minden sárguló levél
egy szívdobbanás

elmúlt a vihar
kinyitott ablakomban
átkarol az ősz

Ágán madár ül
nem látja a vén fűzfa
szeme homályos

sűrű esővel
oltotta az ősz a nyár
lángleheletét

a nyirkos árnyak
fák alatt összebújnak
őszi reggelen

Lágyan zengedez
színpompás hangszere a
rőt őszi szélnek.

A szép lélekben
az őszi hervadás is
gyönyörű csoda.

betoppant az ősz
falevél- palettákon
színeket kever

Aranyló arcát
mélabúsra pingálta
a hóhér Idő.

Rozsdás avarrá
Hervad a táj, s cinkedalt
Visszhangzik a csend.

leült mellém az
ősz csendben leveleket
szórt a pad köré

Visszhangzik bennem
az ősz, kiszíneződtek
az érzelmeim

hajnali fénnyel
érett szőlőfürtökön
szemezett az ősz

szívedbe hívja
merengő fényét az ősz
csendes a lélek

az ősz itt járkál
de még esztelen lobog
szívekben a nyár

fedezd fel az őszt
minden csipkebokorba
rózsaszirom bújt

avarra szüli
könnyét az őszi felhő
mossa a nyarat

a szakállas ősz
már kapuban toporog
bebocsátást vár

Levélgyerekek
Napfénnyel bújócskáznak -
Az őszt keresik.

dermed a reggel
gyöngyöt sírnak a rózsák
őszi hangulat

süvítő szélben
didereg a levél is
őszi hajnalon

ősz-tündér festi
a fákat képzelete
színesben szárnyal

Galagonyaág
Libben a szélben - rajta
Hintázik az ősz.

az ősz sétálva
könyörtelen tépdesi
kertem díszeit

lombkoronában
sárga falevél reszket
fél lezuhanni