Haiku versek az emlékekről

A memóriám
jobb mint a számítógép.
Törölhetetlen.

stég felszínét ma
legyalulták, emléked
faforgács, semmis

Anyám ölében
herceg-kisasszony voltam,
világszép leány.

jóleső emlék
szamuráj szívében él
egy gésa csókja

most hallom vidám
kacagásod újra pár
év távlatából

minden emlékünk
nefelejcskékbe vonja
majd a messzeség

vén bútor reccsen
régi dolgokban él még
nagyanyám lelke

Csendet hallgatva
a lábunkat lógatva
boldogok voltunk.

visszafordítom -
homokórán átfolyó
emlékképeim

egy múltra néző
vakablakon kopognak
az emlékeim

titkaim fogynak
ahogy emlékeim is
elszálló lepkék

Emlékkönyvemben
az Idő - maradt - a Szó
Lélekkarcolat

Üres test vagyok,
Tele vétekkel, kongok
Az emlékektől.

Mikor olvasod,
nekem már csak egy emlék,
hogy ezt megírtam.

Ó, hány éve már!
Róka szeme csillant az
Onsen ablakán.

S ha majd temetnek,
Te emlékezz nevemre,
S máris szebb e sír.

Szép emlékeink
közös mosolyalbumba
lettek berakva.

az emlékeim
játszóterén hintázik
a gyermekkorom

Boldogtalan, ha
Nincsenek emlékei,
Boldog, ha vannak.

örök maradtál
mert elidőtlenedtél
emlékeimben

Eszembe jutott,
hogy már nem jutsz eszembe.
Lebegő emlék.

...távolból mered
tekintetem közel jött
emlékek után...

szép emlékeim,
mint kis méh a virágport,
buzgón begyűjtöm

Barack illatú
nyár, zamatos emlékek
lekvárok polcán.

Arcodra már csak
párnán maradt mélyedés
emlékeztetett.

Már rég volt, de én
neved hallatára még
összerezdülök.

Egyre többet ér
egy boldog gyermekkori
emléktöredék.

A rossz emléket
a remény ébredése
sem feledteti.

Szemében emlék
felragyog - visszaköszönt
egy elfeledett

Az emlék mindig
megtörtént valóságát
tükrözi elénk.

koptatod magad,
míg egyszer nem maradsz - se
szó, se dal, se csend...

emlékek apró
könyvtárából örökre
kölcsönvettelek

Tested íve már
örökre enyém. Emlék
mint csókod íze.

üvegszekrényben
porosodó emléktárgy
ki tudja honnan

szemembe zártam
utolsó napunk fényét
most is ragyog még

Hintázott a szél-
hajadban táncolt kócos
emlékeiddel.